Miközben éppen kedden röppent fel a sajtóban, hogy talán áprilisig-májusig is érvényben maradhatnak a korlátozások, naponta jönnek szembe az interneten olyan posztok, amelyek az éttermek, kávézók üzemeltetőinek türelmetlenségéről tanúskodnak: a metró, a villamos tömve, de mi legyünk zárva? A plázák tele vásárlókkal, de mi ne fogadjunk vendéget? Elgondolkodtatóak, megosztóak, nemrég azonban ennél is továbbment egy csoport: arra buzdítja a szakmát, hogy az üzletek tömegesen nyissanak ki egy adott napon, jelezve, hogy ebből elég. Szerintük a bezárás csak látszatintézkedés, és csupán bizonyos körök lobbiérdekeit szolgálja.
Nehezen bírják
Óva inti azonban a vendéglátóipari szektor szereplőit az idő előtti nyitástól az egyik szombathelyi étterem tulajdonosa, aki szerint a kormány biztosította a túléléshez szükséges támogatást. Böndicz Tibor elmondta, hogy a bérkiegészítés és bértámogatás kellő segítséget ad számukra, de elismerte, hogy nem csupán éttermekről van szó. – Azok az üzletek, amelyekben nincs ételkínálat, és ezáltal kiszállítási lehetőség – ilyenek a borozók, presszók –, nagyon nehéz helyzetben vannak, valóban jó volna, ha az ő hangjukat is meghallaná a kormányzat. Hozzátette, hogy már az első, tavaly tavaszi bezárás is komoly gondokat okozott a szakmának, és ezt, a mostani bezárást már nehezen bírja. Nemcsak a készlet jelentős részét veszítették el, hanem a forgalom döntő részét is. Ettől függetlenül
nagy kockázattal járna, ha előbb nyitnának meg a vendéglátóhelyek, mint ahogy a helyzet rendeződik
– fejtette ki a Frisss.hu-nak.
A törvénykövetés alap
Várhatóan az emberek zöme még akkor is fenntartásokkal látogatja majd az éttermeket és kávézókat, ha ezek a helyek legálisan újranyitnak. A többség feltehetően óvatos marad, erre következtet Völler László is a saját üzletében és a kollégák körében tapasztaltakból. A Vasi Vendéglátósok Klubjának elnöke, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja – és egyúttal a kereskedelmi tagozatban a vendéglátósok képviselője – úgy véli, hogy a törvénykövető magatartás alap. Akármilyen nehéz helyzetben is van a szakma. – Megosztott a vendéglátós-társadalom, de tény, hogy a megélhetése van sokaknak veszélyben. Amit a kormány ad, bértámogatást, járuléktámogatást, mind jó dolog, de a megmaradáshoz kevés – fogalmazott lapunknak a legendás Mosoly presszó és borkereskedés tulajdonosa. – Duplán nehéz a helyzet: az érdekvédelmi szervezetben nincsenek értekezletek, szünetelnek a személyes találkozások, a hatékony véleménycserék, mégis tájékozódnunk kell a kollégáktól. És miközben a kormány rendszeresen egyeztet a kamarával, a vélemények begyűjtésére nagyon rövid az idő, egyszerűen nem lehet megfuttatni a tagsági szinteken – mutatott rá. Minden türelmetlenség és panasz ellenére azonban Völler László azt mondta,
nem tud olyan Vas megyei vendéglátósról, aki bevállalná a polgári engedetlenséget.
Mint mondta, az az üzemeltető, aki idősebb, megfontolt, van egzisztenciája, és sokat veszíthet, biztosan nem támogatja az akciót.
Pályaelhagyók, hoppon maradók
Egy érdekes történetet is megosztott velünk Völler László, ami jó korkép lehet azzal kapcsolatban, hogy az alkalmazottak elvándorlása mennyire fenyegeti őket. Az elbocsátott pincéreknek és szakácsoknak nyilván meg kell valahogy élniük, és félő, hogy a járvány után már nem lehet mindannyiukat visszacsábítani. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a vírus előtt is komoly gond volt a jó munkaerő hiánya. A történet pedig a következő: az egyik jól menő étterem ötvenes pincére eddig minden vasárnap dolgozott, délben dübörgött a melegkonyha, és ezt a családja is megszokta. Jött a járvány, nem kellett mennie dolgozni, otthon van. Ekkor döbbent rá, hogy otthon, a vasárnapi asztalnál nincs helye… Kialakult a hosszú idő alatt, hogy ki hol ül, de ő sosem volt velük ilyenkor. Aztán persze lett helye, odatoltak egy széket, és most ott ül minden hétvégén, de ki tudja, meddig tart a jelenlegi helyzet? Vajon felkel-e még a vasárnapi asztaltól? Nem választ-e másik munkát, ahol a vasárnapot a családjával töltheti? Mert most látja, hogy az milyen…
Ezzel is számolniuk kell az üzemeltetőknek és tulajdonosoknak, akik így hoppon maradhatnak.
Fele asztal, fele pénz?
Többen sürgetik, hogy az éttermek legalább úgy kapjanak engedélyt az újranyitásra, hogy kevesebb asztalt terítenek meg, és bőségesen hagynak helyet a vendégek között. Egy olasz és osztrák vendéglős azonban egészen más gazdasági környezetben működik, mint egy magyar – mutatott rá a szombathelyi étteremtulajdonos. – Nem szabad összehasonlítani a kettőt, más az árrés is. Amíg egy osztrák vendéglőben a távolságtartás szabályának figyelembevétele mellett is gazdaságos a nyitvatartás, addig itthon nem – jegyezte meg. Egyes hangok szerint ennek csak úgy lenne értelme, ha az így kieső forgalmat az állam kipótolná.
Böndicz Tibor úgy véli, szakmailag egyáltalán nem megalapozott az interneten terjedő kezdeményezés, csak szenzációhajhászás, hergelés. Azt hallani, a leleményesség így is, úgy is utat tör magának: garázskocsmákban és más helyeken már titokban mérik az italt a bátrak…
Képek: index.hu, Puskás Enikő/archív, vaol.hu