Délelőttönként magasabb energiaszükséglet jelentkezik szervezetünkben. A legtöbb munkahelyen délelőtt végzik el a feladatok javarészét, de a háztartásban is inkább délelőtt tevékenykedünk. Aki reggelizik, az ezt az időszakot gond nélkül éli át; aki viszont nem, az többnyire elkezd nassolni. Bekapok ezt-azt – gondolja magában – és rutinszerűvé válik a különféle kekszek vagy hajlamosabb lesz zsírban és cukorban gazdag fogásokkal pótolni a hiányzó energiát. Ezzel pedig nem csak a fogyókúrának lőttek.

A rendszeres egészséges táplálkozásból tehát nem hiányozhat egy tápláló reggeli. Fokozza a teljesítményt, javítja a memóriát és a kognitív funkciókat. A reggelivel több fehérje, telített zsírsav, vitamin és ásványi anyag jut be a szervezetbe.

Egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogyasztunk reggelire. Ha szénhidráttartalmú ételekkel indul a nap (pl. fehér lisztből készült pékáruk, péksütemények, kekszek, és a cukros ételek stb.) hirtelen megemelkedik a vércukorszint. Ettől pedig néhány óra múlva sokkal éhesebb lesz az ember, mert az ember már csak így működik: a vércukorszint, amilyen gyorsan emelkedik, olyan gyorsan süllyed is, akár a kiindulási értéknél is mélyebbre: ez pedig olyan állapot, amit nem lehet kibírni evés nélkül. Az így kialakuló ördögi kört talán nem kell folytatni.

Egy szelet sonka, egy szelet sajt rozskenyéren, zsírszegény tejjel. A táplálkozás szakértők ezt a kombinációt tartják a legegészségesebbnek. Zsírszegény mogyorókrémet vagy joghurtot is ehetünk, de ne hagyjunk ki néha egy adag natúr zabpelyhet vagy a főtt tojást. Az édességeket azonban kerülni érdemes.

Végül egy érdekesség: azok a gyermekek, akiknek van valami a gyomrukban, jobban teljesítenek az iskolában, mint éhes társaik. Az új-zélandi Agencies for Nutrition Action kutatása adott, jelentős bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a rendszeres reggeli javítja a gyerekek tanulmányi előmenetelét. A legnagyobb előnyök a matematika terén jelentkeztek, de az írás-olvasás terén is tapasztalható kedvező hatás – derült ki a tanulmányból.