2003 óta minden évben külön ünnepnapja van a magyar tudománynak. November 3-án arra emlékezik a hazai tudományos élet, hogy Széchenyi István 1825-ben birtokainak egyévi jövedelme felajánlásával megteremtette a Magyar Tudós Társaság megalapításának lehetőségét, és tulajdonképpen ezzel a Magyar Tudományos Akadémia alapkövét is letette. Ennek apropóján szervezett konferenciát Körmenden a GTTSZ a helyi önkormányzattal karöltve.
Délelőtt a kilencvenéves fizikus professzor, dr. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kutató professzor, a GTTSZ elnökhelyettese beszélt tapasztalatairól a diákoknak, majd az adótudatosság került terítékre, hiszen Nagy Gábor, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának képviselője tartott előadást. Őt követte Bariska Szilárd, a Széchenyi István Egyetem Arrabona Racing Team (ART) motorfejlesztő hallgatói csapatának vezetője, aki az általuk elért nemzetközi sikerekről számolt be, és szó volt az egészséges és tudatos vízfogyasztásról is Buti Nikolett általános iskolai testnevelés, gyógytestnevelés szakos tanár révén, aki kutatási eredményeit ismertette.
A GTTSZ elnöke, dr. Horváth Bianka úgy véli, sok mai fiatal fél közelebb kerülni a tudományokhoz, kissé távolinak érzik ezt a világot maguktól, és éppen ez volt most a cél: a gyakorlati hasznát bemutatni, az ismereteiket bővíteni, így hozzájárulni az önfejlesztésük, az önmenedzselésük sikeréhez. Felhívni rá a figyelmüket, hogy akár a továbbtanulásban, akár a munkaerőpiacon képzelik el a jövőjüket, ezzel a szemlélettel helyt tudnak állni.
A konferencia délutáni programját a szervezet főtitkárának, dr. Tóth Gergelynek a köszöntője, majd az elnök beszéde nyitotta. Dr. Horváth Bianka kifejtette: két rendkívül fontos trend határozza meg napjainkat, az éghajlatváltozás és az ehhez kapcsolódó zöldátmenet, illetve a digitális forradalom. Mindkettőre jelentős forrásokat áldoznak a kormányok, de emellett más hatások is érik a mai gazdaságot. Kihangsúlyozta: a GTTSZ híd kíván lenni az egyes szereplők között, és segíteni igyekszik az együttműködések kialakítását, az információ átadását. Utalt rá: a Nyugat-dunántúli Régióban - pilot projektként - most először kötnek megállapodást egy önkormányzattal arról, hogy vállalkozók, fiatalok, hivatali dolgozók bevonásával egy minden szereplő számára előnyöket tartogató munkába fognak.
A stratégiai együttműködést a szövetség elnöke és a helyi polgármester írta alá: azt vállalták, hogy az általuk képviselt szervezet és önkormányzat a jövőben hatékonyan igyekszik megszólítani a fiatal generációt és a vállalkozói réteget azért, hogy közelebb kerüljön hozzájuk a tudomány világa, kicseréljék tapasztalataikat, és közös megoldásokat találjanak a kor kihívásaira.
Dr. Szabó Barna körmendi polgármester beszédében azt emelte ki, hogy manapság kulcsképesség a rugalmasság és az innováció. Az önkormányzatoknak - ahogy a gazdasági élet más szereplőinek is - alkalmazkodniuk kell, és ebben egymásra kell támaszkodni. Kihangsúlyozta a tudás és a tapasztalat fontosságát, valamint azt, hogy a nehéz, kihívásokkal teli időkben mindez komoly lehetőségeket tartogat, amelyekkel élni kell.
Az ünnepélyes aláírás után gazdaságpolitikai témájú előadásokat hallgathatott meg a közönség. Körmöczi Dániel, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatói tanácsadója és befektetési kapcsolattartója beszélt a vállalkozások megtakarításairól és a forrásteremtésről, dr. Horváth Bianka pedig a monetáris politika aktuális kihívásait vette sorra. Előadást tartott még dr. Fekete Attila pénzügyőr dandártábornok, a NAV Vas Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság igazgatója, a GTTSZ elnökhelyettese adóigazgatási kérdésekről, illetve dr. Gór Csaba jogász, önkormányzati képviselő, a Milton Friedman Egyetem és a Kodolányi János Egyetem oktatója a települési klímaalkalmazkodásról.
A konferenciát kerekasztal-beszélgetés zárta "Versenyképesség változó környezetben - ahogy a vállalatok látják" címmel.
