Amikor a nyugat-dunántúli régió gazdaságáról beszélünk, sokan az értékelést elintézik azzal, hogy itt az egy főre eső GDP milyen magas, tehát minden rendben van.
A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint nincs minden rendben.
Rigó Csaba Balázs arról beszélt a West Hungary Projekt szombathelyi fórumán: szokás arra is hivatkozni, hogy a térségben az átlagkeresetek magasabbak az országos átlagnál. Ha azonban megnézzük, Győr-Moson-Sopron vármegyében magasabb, Vasban közepes, Zalában pedig alacsonyabb, tehát túl könnyen rávágjuk, hogy fejlett régió vagyunk. Valójában ha vásárlóerő paritáson nézzük az Európai Unió régióit, és levonjuk Budapestet - az ugyanis az uniós átlaghoz képest 156 százalékon áll -, akkor
a nyolc magyar vidéki régió csupán 50-60 százalék között mozog.
Ezen változtatni kell, ezt az ollót zárni kell - véli.
.jpg)
A GVH elnöke felhívta a figyelmet három olyan veszélyre, amely szerinte a térségünk gazdaságát fenyegeti. Rámutatott, hogy 2015 óta csökken a nyugat-dunántúli vállalkozások hozzájárulása az ország GDP-jéhez. Nyolc éve még elmondhatta magáról a régió, hogy legalább 10-11 százalékkal kivette a részét belőle, de
két évvel ezelőtt ez a szám már 8 százalék alá csökkent, tehát nem dőlhetünk hátra!
- fogalmazott.
Miközben a külföldi beruházási ráta évről évre emelkedik, az az ember érzése, hogy az amúgy leszakadó, lemaradó régiókba több beruházás áramlik - mondta. Igaz, az elmúlt két évben érzékelhető némi változás, Győr-Moson-Sopron vármegyébe és Zalába jöttek olyan beruházások, amelyeknek jó hatása lehet 2024-ben és 2025-ben - emelte ki, de
még így is elmarad a nyugat-dunántúli régió attól a dinamikától, ami egykor az egyik vezető régióvá tette.
Szólt még a nyugat-dunántúli munkanélküliségi rátáról: ez országos viszonylatban is alacsony. És egy másik mutató: a tartalék munkaerő, amely 21 ezer főre csökkent - ez egy ilyen térségben nagyon kevés. Újabb kihívás, amit közösen meg kell oldani - jegyezte meg. Rigó Csaba Balázs úgy vélte, olyan pályázatokat kell a régió vállalkozásainak kínálni, amelyekkel ebben a három mutatóban javulás érhető el.
A cégeket feszítik az energiaköltségek. Bár stabilizálódtak az árak, azért még mindig magasak, és nem várható, hogy a háború előtti szintre visszaszorulnának. Az infláció csökken, közben a befagyott hitelezés lassan újraindul, javul a fizetési mérleg -
ez mind jó hír, de önmagában kevés.
Nincs titok, inkább javaslat, ami elhangzott: ha javul a régióbeli vállalkozások versenyképessége, visszaszerezheti a helyét az élvonalban Nyugat-Dunántúl, és benne Vas vármegye.
Nyitókép: illusztráció, TDK
