Minden jóérzésű magyar honfitársunknak a Trianon név hallatán elsőként felmerülő gondolata a 100 évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti kudarchoz és katasztrófához vezet vissza. Egy évszázaddal ezelőtt ugyanis - egészen pontosan 1920. június 4–én délután 16 óra 32 perckor - a Párizs melletti Versailles kastélyegyüttes Grand Trianon épületének fő folyosóján hazánk képviselőire egy igazságtalan békediktátum aláírását kényszerítették, amely egy megfellebbezhetetlen, parancsszerű utasításhalmazból állt, s melynek egyetlen rendelkezését sem lehetett módosítani. A diktátum elvette tőlünk korábban nagy és erős országunk több mint kétharmadát, elszakította hazánktól a honfoglalás óta magyar földként birtokolt Felvidéket és Erdélyt, elcsatolta a déli részeken fekvő Szerémséget, Bánságot, Szlavóniát és a tengerpartot. Elvesztettük bányáinkat, ősi emlékhelyeinket, legszebb városainkat. De a legnagyobb fájdalmat nemzetünk kettészakítása okozta. A diktátummal több millió honfitársunk rekedt az új határokon kívül.

A jobbára Vasvármegyére fókuszáló megemlékező konferenciára, valamint a felállított kamarakiállításra, amely a járványügyi helyzetnek megfelelő módon látogatható, várják a téma iránt érdeklődőket. Köszöntőt mond dr. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke és dr. Székely János megyéspüspök. Előadást tart többek között Jagadics Péter nyugállományú alezredes, Dalos Tibor, a Reményik-iskola történelemtanára, Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár vezetője, Kukor Ferenc, az ELTE Bolyai-iskola igazgatóhelyettese.