Elsőként a soros elnökséget betöltő Belgium nevében Hadja Lahbib lépett az emelvényre, hogy beszámoljon a legutóbbi üléséről - írja a Magyar Nemzet. Ezen a vezetők megállapodtak abban, hogy az év elején újból megvizsgálják a többéves pénzügyi keretet. Lahbib emlékeztetett, hogy február 1-jére rendkívüli európai tanácsi ülést hívtak össze. Lahbib a Magyarországnak járó forrásokról is szót ejtett.

Emlékeztetem önöket, hogy a jogállamiság mindig is a politikai cselekvésünk középpontjában állt és áll. Ez a belga elnökség legfőbb prioritása, és ez uniónk egyik alappillére is

− szögezte le a belga külügyminiszter.

Lahbib szerint a belga elnökség határozott szándéka, hogy folytassa a jogállamisági eljárást, de ugyanakkor konstruktív párbeszédet tartson fenn Magyarországgal. Az Általános Ügyek Tanácsának júniusi ülésén újabb meghallgatást tartanak hazánkkal kapcsolatban.

Tudomásul vesszük, hogy Magyarország törvényes lépéseket tett a kért reformok egy részének végrehajtása érdekében, és bátorítjuk őket a folytatásra

− tette hozzá a miniszter.

A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európát és a világot érintő kihívások felvázolásával kezdte a beszédét, érintve az ukrajnai és a gázai konfliktust és a vörös-tengeri eseményeket.

Ez a pillanat azt kívánja, hogy Uniónkban összpontosítsunk és felelősséget vállaljunk. Csak közösen tudjuk kezelni az előttünk álló súlyos kihívásokat

− szögezte le Von der Leyen.

Nagy sikerként értékelte a tavaly elfogadott migrációs paktumot, majd megköszönte az EP segítségét. Szintén jelentős lépésként szólt az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megnyitásáról szóló döntésről, egyben méltatta az ukránok integrációért tett erőfeszítéseit.

A bizottság elnöke szerint a jövőben a hat nyugat-balkáni partnerországnak is az EU tagjává kell válnia, ehhez azonban reformokra van szükség, hogy az unió felkészüljön a több mint harminc tag kezelésére.

Az uniós költségvetés félidős felülvizsgálatánál figyelembe kell venni Ukrajna támogatását, de a versenyképességet, a migrációt, a nyugat-balkáni országok támogatását vagy a természeti katasztrófákra adott választ is. A Magyarországnak járó források felszabadításáról szólva a következőket mondta:

Tavaly májusban Magyarország új törvényt fogadott el az igazságügyi reformról, amely számos, a 2022-es jelentésben megfogalmazott ajánlásunkkal foglalkozik. Ez a törvény megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és korlátozza a politikai beavatkozás lehetőségét az igazságszolgáltatásban. Erre volt szükség ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a kohéziós alapok feltételeit. Ezt kértük, és ezt Magyarország teljesítette. A biztosok előzetesen tájékoztatták a parlamentet, és természetesen bármikor készek további tájékoztatást adni

− mondta Von der Leyen, hozzátéve, hogy húszmilliárd eurót továbbra is visszatartanak, többek között az LMBTQ-jogokkal, a tudományos szabadsággal és a menekültügyi jogokkal kapcsolatos aggályok miatt.

Von der Leyen azt is elmondta, hogy Magyarország is kapott előfinanszírozást a RePower keretében, mint bármely más tagállam. Ez az előfinanszírozás semmilyen feltételhez nem kötött.

Ezek a szabályok. Mindannyian egyetértettünk velük, és be is fogjuk tartani őket. Ez különbözteti meg a jogállamiságot az önkényuralomtól

− zárta szavait Ursula von der Leyen.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitában az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)
Forrás: magyarnemzet.hu