Az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója (a korábbi külügyminiszter-helyettes) csütörtökön megfenyegette Magyarországot az Ukrajnán áthaladó kőolajvezeték elzárásával. Tóth Máté energiajogász szerint Magyarország jogi értelemben nem eszköztelen, egy ilyen lépés nem maradna jogkövetkezmények nélküli.
Milyen jogi aggályokat is vet fel az olajvezeték elzárása?
„Akár valami történhet is ezzel a vezetékkel”, mondta a miniszteri tanácsadó: ez nem valami européer fenyegetés a hirtelen a nyugati világ szeretett mintaországává előlépett Ukrajnától. Az aggályok természetesen elsősorban ellátás-biztonságiak, de a vezeték elzárása nagyon súlyos jogi implikációikat is felvet. Ukrajna nemzetközi felelőssége több dimenzióban is felmerül, de a legfontosabb az Energia Charta Egyezmény (Energy Charter Treaty, ECT) 7. cikk és 27. cikk szerinti mechanizmusok tekintetében. Ukrajna és Magyarország egyaránt részes fele az ECT-nek, mely rögzíti az aláíró államok közötti konfliktus rendezésével kapcsolatos mechanizmust is.
Ukrajna ilyen felelőtlen lépése tehát bíróság elé citálhatóvá teszi Ukrajnát, mely alávetette magát az ECT vitarendezésének és kötelezte magát az ECT rendelkezéseinek betartására is. A bíróság az ECT-vel és a nemzetközi jog alkalmazott szabályaival és elveivel összhangban dönti el a vitát. A választottbíróság döntése végleges, és kötelező a Szerződő Felekre, a vita résztvevőire nézve. Ukrajna számonkérhető, kártérítésre kötelezhető a nemzetközi jog szerint.
Mit sértene meg Ukrajna, ami kapcsán egy független választottbíróság elítélné?
Az ECT a kereskedelmi vonzatú befektetési intézkedések körében rögzíti, hogy az államok nem alkalmaznak bizonyos kereskedelmi vonzatú korlátozó intézkedéseket. A 7. cikk rendelkezései még konkrétabban, és kimondottan a tranzitszállítás tekintetében mondják ki, hogy minden szerződő ország megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az energetikai anyagok és termékek tranzitszállítását elősegítse, összhangban a tranzit szabadságára vonatkozó elvvel, és ezen energetikai anyagok és termékek eredetének, rendeltetési helyének vagy tulajdonának megkülönböztetése nélkül, mellőzve az indokolatlan késedelmeket, korlátozásokat és terheket. Ezen túlmenően minden szerződő fél, így Ukrajna is kötelezettséget vállalt arra is, hogy az energetikai anyagok és termékek szállítására vonatkozó rendelkezései a tranzitáló energetikai anyagokat és termékeket nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban annál, mint amilyenben a sajátját részesíti.
Ukrajnára továbbá egészen konkrétan vonatkozna az a rendelkezés is, hogy akinek a területén keresztül energetikai anyagok és termékek áthaladnak, az áthaladásból származó semmilyen vita esetén nem szakítja meg vagy csökkenti az energetikai anyagok és termékek szállításának létező csatornáját.
A fenyegetés szerinti magatartás tehát Ukrajna súlyos nemzetközi felelősségét vetíti előre.
Ukrajna nemzetközi felelősségén túl vannak még további jogi következmények?
A felelőtlen ukrán lépés további jogi következménye az lenne, hogy vis maior, illetve lehetetlenülés állna be az orosz szerződés tekintetében, vagyis az orosz fél nem lenne felelős a szállítás elmaradásáért, Magyarország pedig a fizetési kötelezettsége alól mentesülne.
Természetesen egy ilyen elképesztő ukrán lépés kölcsönös további jogi-szabályozási intézkedéseket (szankciókat) és beláthatatlan diplomáciai következményeket eredményeznének Magyarország és Ukrajna között.
Az Ukrán fenyegetés végül nagymértékben kétségessé teszi azt az EU-s retorikát is, hogy Oroszország „megbízhatatlan partner”, és Oroszország veszélyes az ellátás stabilitására.
Nyitókép: illusztráció / PATRICK PLEUL / DPA-ZENTRALBILD / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
Forrás: mandiner.hu
