Hétfőn közzéteszik a bankok az önkéntes kamatplafonnak megfelelő lakáshitel-kondícióikat, ami új lendületet adhat a múlt év ősze óta takaréklángon levő piacnak - írja a Világgazdaság.

Az Erste Bank már csütörtökön bejelentette, hogy hétfőtől a kormány által kért 8,5 százalékos kamatplafon mentén kínálja lakáshiteleit, és a vállalati hiteleknél is betartja a kért határt. Mindez – közölték a Bank360-nal – a lakossági lakáshiteleknél 8,5 százalékos teljes hiteldíjmutatót (THM), a vállalati hiteleknél pedig 12 százalékos kamatot feltételez. (Az előbbi esetben ez azt is jelenti, hogy a kamatszint 8,5 százalék alatt lehet, hiszen a THM a hitel minden költségét figyelembe veszi, nem csupán a kamatokat.)

A Gránit Bank is csatlakozik Gazdaságfejlesztési Minisztérium által ajánlott kamatplafonhoz, és október 9-én közzéteszi az új kondíciókat – közölte a Világgazdasággal a pénzintézet. Az új THM-ek – tették hozzá – az új hitelszerződésekre vonatkoznak. Az OTP Bankról pedig a Bankmonitor írta meg, hogy a pénzügyi szolgáltató csatlakozik majd az önkéntes kamatplafonhoz, így a bank lakáshiteleinek THM-értéke október 9-től nem haladhatja meg a 8,5 százalékot.

Vincze Krisztián, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózatának ügyvezető tulajdonosa pénteken elmondta, hogy a bankok nagy része várhatóan tartja majd magát a kormányzati elvárásokhoz, már csak azért is, mert nemrégiben a bankadó emelését is belengette a kabinet. Erre utal továbbá, hogy a bankszövetség közölte, partner a gazdaságfejlesztésben, és az önkéntes kamatplafon bevezetésére vonatkozó javaslatra támogató módon felhívják tagbankjaik figyelmét. Vincze Krisztián ugyanakkor jelezte, hogy különbséget kell tenni a bankok hivatalos hirdetményi árai között és egy hitelközvetítő által elérhető, egyedi kedvezményektől hemzsegő konstrukció között. 

Vannak olyan hitelszerződések, amelyek nem felelnek meg a 8,5 százalékos THM-plafonnak, de országos hálózatunkban az ügyletek 80 százaléka már régen a szint alatt van

– mutatott rá, hozzátéve, hogy a kevésbé jó paraméterű, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező vagy alacsonyabb hitelösszeget igénylő ügyfeleknél fordulhat elő nagyobb arányban, hogy 8,5 százaléknál magasabb a kamat, de ez is inkább a bankok hivatalos hirdetményi árai szerint.

Újra a piaci hitelek dominálnak

Az önkéntes kamatplafon bevezetése nyilvánvalóan növeli majd az érdeklődést a lakáshitelek iránt, hiszen feltehetően lesznek olyan szolgáltatók, akik – alkalmazkodva az új versenyhelyzethez – lejjebb mennek az ajánlott limitnél is. Az intézkedés pedig a lakáshitelesek döntő többségét érintheti majd: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2023 első nyolc hónapjában megkötött, bő 360 milliárd forintnyi szerződés 20,9 százalékához kapcsolódott állami támogatás, tehát 

az augusztus végéig nyújtott lakáshitelek nagyjából négyötödét már piaci alapon adták a bankok.

A támogatott lakáshitelek kicsivel 20 százalék feletti aránya egyébként alig több mint a fele az egy évvel korábbinak: ennek az a magyarázata, hogy az energiatakarékos új lakások vásárlásához igényelhető zöldhitelek folyósítása a múlt év első felében érte el a csúcspontját, ami a piaci volumen mellett a támogatott kölcsönök arányát is megdobta.

A lakáshitelpiac következő hónapokra vonatkozó kilátásait szintén javítja, hogy jövő januártól átalakul a lakástámogatási rendszer, így sok olyan háztartás lehet, amely még a most élő feltételek alapján próbál finanszírozáshoz jutni. (Ez egyébként igaz a szintén januártól átalakuló babaváró kölcsönre is.) Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy az idei ősztől felerősödik a lakossági hiteleknél már a második negyedévben is látható élénkülés.

Sokan költözhetnek nagyobb lakásba

Ezt támasztja alá az Ingatlan.com nemrég megjelent elemzése is, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy az év végéig elsősorban a többgyermekes, az év végétől megszűnő nagyvárosi családi otthonteremtési kedvezményre jogosult háztartások léphetnek ki a piacra, akik nagyobb lakóingatlanba költözhetnek.

Egyelőre pontos részletek még nem láttak napvilágot az új lakástámogatási rendszerről, de az előzetes nyilatkozatok alapján úgy látszik, hogy nagyvárosi lakásoknál a jövőben a vállalt gyermekek után járhat majd komolyabb kedvezmény. Emiatt a mostani formájában az év végével kifutó nagyvárosi CSOK iránti érdeklődés fokozódhat elsősorban a 35–45 év körüli, több gyermeket nevelő családoknak köszönhetően, mert ők még kihasználhatják a jelenlegi kedvezményeket

– mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Úgy látja, a CSOK-os határidő lejárta miatt azok a több gyermeket nevelő családok is léphetnek, amelyek eddig a bizonytalan környezet miatt elhalasztották a nagyobb lakásba való költözést. 

Elképzelhető, hogy akár 5-6 ezer csokra jogosult család jelenik meg a piacon az év utolsó három hónapjában.

Az élénkülés mindenesetre igencsak ráférne a lakáshitelek piacára: az MNB adatai szerint az első nyolc hónapban 62,5 százalékkal zsugorodott az új szerződések összege az egy évvel korábbihoz képest, és ezen belül a támogatott hiteleknél még erőteljesebb, több mint 80 százalékos volt a visszaesés. Az egyetlen biztató körülmény, hogy az idei második negyedévben már bő 22 százalékkal több lakáshitel-szerződést kötöttek a bankok, mint 2023 első három hónapjában.

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Forrás: vg.hu