Szent Miklós (Nikólaos) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. Kr.u 260-270 táján született a kis-ázsiai Patarában, egy gazdag kereskedőcsaládban. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona nevelte, s ő ismertette meg a kereszténységgel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Myra (ma Demre városa Törökországban) püspökévé.
Pofon a niceai zsinaton?
Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került, de életben maradt, és részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. (Érdekesség, hogy a Jézus Istennel való egylényegűségéről szóló vita hevében Miklós állítólag felpofozta vitapartnerét, Ariust.) Az emberek tiszteletét és szeretetét jótékonykodásával vívta ki, s tettei miatt már életében szentnek tartották. 343. december 6-án halt meg püspöki székhelyén, sírja ezután zarándokhellyé vált. Amikor Myrát 1087-ben elfoglalták a szeldzsuk törökök, maradványait tisztelői az itáliai Bariba vitték, ahol bazilikát építettek a tiszteletére, s ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron.
A szent szobra Myrában
Csodatettei
Miklós kultusza nem sokkal halála után kezdődött. Már a VI. században templomot emeltetett neki Konstantinápolyban I. Justinianus császár. Csodatettei között tartják számon, hogy vihar idején megmentette egy vízbe esett tengerész életét, ezért ő az utazók, a kereskedők, a zarándokok, a tengerészek és a révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket megölt, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét, és a fiúkat is feltámasztotta, ezért ő a gyermekek és a diákok védőszentje is.
A leghíresebb legenda
A nevéhez fűződő legismertebb legenda szerint élt Myrában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni három lányát, miután nem volt pénze hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, ám a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Az éjszaka leple alatt három erszényt dobott be az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják őket. Miklós e tettéért a hajadonok és az aggszüzek védőszentje, oltalmazója a házasságnak és az anyaságnak. Védőszentje továbbá Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek és Magyarországon Kecskemét városának.
Szent Miklós ünnepe
Az egykori myrai püspök ünnepe, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A középkor óta a tizennégy segítő szent közé sorolják, a legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsították iránta. Magyarországon a bizánci kapcsolatok alapozták meg tiszteletét, mintegy hatvan községet neveztek el róla. (Például Fertőszentmiklóst, Kunszentmiklóst és Szigetszentmiklóst.) Szent Miklós "ökumenikus" szentnek is tekinthető, mert segített zsidókon is, amikor a keresztények igaztalanul vádolták őket.
Kultusza és az ajándékozás eredete
A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz mint népszokás. (A Mikulás a Miklós név szláv alakja.) A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása. Ez Magyarországon leginkább a városi értelmiség révén terjedt el valószínűleg német-osztrák hatásra. Vidékre csak a múlt században jutott el, jóllehet a magyar parasztságnál korábban is voltak Miklós-napi alakoskodások.
Itt, az olaszországi Bariban őrzik hamvait
