Az Őrvidék Ház (Szombathely, 11-es huszár u. 40.) idei utolsó, december 14-én 16 órakor kezdődő összejövetele kapcsolódik előző rendezvényeihez, a Nagy Háború lezárása utáni korszak bemutatásához. Ismert mindannyiunk előtt, hogy a trianoni békeszerződés legtragikusabb döntése a határok kijelölése volt, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. A vonalak megrajzolásakor legtöbbször nem az etnikai megfontolások döntöttek, hanem a gazdasági és a hatalmi érdekek. Magyarország pedig már nem egy világhatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik fele volt, hanem egy kirabolt, a világháborúban vereséget szenvedett, katonailag, gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetű országtöredék, amelyet vele ellenséges országok vettek körül.

A trianoni diktátum sajátos furcsasága, hogy még a háború kirobbantásában főszerepet játszó, és egyébként szintén vesztes Ausztriának is juttatott területet a súlyosan megcsonkított országból. A trianoni veszteség súlyos sokként érte a magyar társadalmat. Azóta is sokakban felvetődik a kérdés, meg lehetett-e volna fegyveres erővel védeni az ország határait? Néhány helyi akciót leszámítva a szerződés megkötése után az egyetlen jelentős ilyen kísérletre az ország nyugati felében került sor.

Az 1921-es nyugat-magyarországi felkelést, majd a Lajtabánság kikiáltását semmilyen gazdasági forrás és anyagi javak nem segítették.

Sorsát végül a velencei tárgyalások pecsételték meg. Magyarország vállalta a rongyosok visszavonását, cserébe december 14-16. között sor kerülhetett a Sopron és környékéről döntő népszavazásra.

Az 1945 utáni történetírásban a Rongyos Gárda negatív megítélést kap, ehhez párosult a vonatkozó hiteles források elhallgatása, zárolása. Róluk szinte semmit nem írnak a történelemkönyvek.

A kiváló előadók több szempontból közelítik meg az eseményeket, amelyet egy izgalmas, Vas megyét is érintő regény bemutatásával zárnak. Bizonyosan érdekes rendezvény várható, ahova várják a téma iránt érdeklődőket.