Kutatásuk kiindulópontja, hogy a vírusoknak mindenképpen gazdatestre - emberekre, álltokra, növényekre vagy gombákra - van szükségük a szaporodáshoz, és olykor egyik gazdatestről a másikra is át tudnak kerülni, ahogy ezt a koronavírus-járvány esetében megfigyelték.
A kutatók a Kanada legészakibb részén lévő, az Északi-sarkkörön túli Hazen-tó talajmintáinak elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy tóban a vírusok most először találtak új gazdatestre.
A kutatás szerint a vírus terjedésének magasabb volt a kockázata a tó Északi-sarkhoz közelebbi részén, ahol nagy mennyiségű gleccservíz folyt bele. Hozzátették, hogy a gleccservíz mennyisége a globális felmelegedéssel egyre nő.
A kutatók nem közölték, hány, eddig nem ismert vírustörzset azonosítottak - ezt a következő néhány hónapban jelentik be a tervek szerint -, és egyelőre nem elemezték, képesek-e az azonosított törzsek járványokat okozni.
A melegedő éghajlat nyomán a potenciális gazdatestek, például a szúnyogok eddig lakatlan térségekbe vándorolnak, így egy esetleges járvány terjedése egyelőre megjósolhatatlan - közölte Audrée Lemieux, a kutatás egyik résztvevője.
Az utóbbi két évben világosan láttuk, milyen hatásai lehetnek egy járvány terjedésének"
- szögezte le Lemieux.
A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés akár az állandóan fagyott föld, vagyis a permafroszt rétegeit is érintheti, példaként pedig a 2016-os szibériai lépfenejárványt említi, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek.
Korábbi kutatások már megerősítették, hogy a gleccserek jegében ismeretlen vírusok lehetnek: 2021-ben az egyesült államokbeli Ohiói Egyetem kutatócsoportja arról számolt be, hogy 33, körülbelül 15 ezer éves vírust - köztük 28 ismeretlent - talált a Tibeti-fennsíkon.
A most közzétett kanadai tanulmányban mindazonáltal megismétlik azt is:
A VÍRUSNAK ÉS A GAZDATESTNEK VAGY AZ ÁTVIVŐNEK EGYSZERRE KELL JELEN LENNIE AZ ADOTT KÖRNYEZETBEN AHHOZ, HOGY JÁRVÁNYOK VESZÉLYE FENNÁLLJON.
Noha egyelőre a kockázat alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani.
Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk: hőmérséklet növekedésével a járványveszély ebben a térségben szintén nő"
- szögezte le a munkálatokat vezető Stephane Aris-Brosou, az ottawai egyetem docense.
A kutatócsoport leszögezte: további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy felmérhessék a kockázatokat és veszélyeket.
Forrás: origo.hu
FORRÁS: PEXELS.COM
