1052: IX. Leó
971 éve már, hogy az akkori Magyar Királyságba, egészen pontosan Pozsonyba utazott IX. Leó pápa. Küldetése azonban egyáltalán nem apostoli volt, sokkal inkább politikai célú. Közvetítőként lépett fel, hogy hogy békekötésre bírja I. András magyar királyt és III. Henrik német-római császárt. Pikáns, hogy a német Bruno von Eguisheim - Dagsburg grófot éppen a császár emelte trónra még 1048-ban. A pápa béketörekvése néhány év múlva pozitív eredménnyel zárult. A békeszerző IX. Leót szerény életvitele, fontos és népszerű intézkedései az egyház történetének jelentős uralkodói közé emelték, szentté is avatták. Különös ugyanakkor, hogy mMégis a katolikus egyház 152. egyházfőjének regnálása alatt kezdődött meg a Kelet és Nyugat közötti nagy egyházszakadás.
1891: a későbbi XI. Piusz
Achille Ratti XI. Piusz néven ült Szent Péter trónján 1922 és 1939 között. Tudós pápának is hívták, miután több nyelven beszélt és rendkívül korszerű műveltség birtokában volt. Pápává való megválasztása előtt aktív résztvevője volt a nemzetközi tudományos életnek. Tudományos tevékenysége révén jutott el Budapestre is 1891-ben, amikor még a híres milánói Ambrosiana könyvtár vezetője volt. Fővárosunkba azért jött, hogy a budapesti könyvtárakban kutasson. Egy levelében ezt írta itteni élményeiről: „Budapesten kevés olyan dolog van, ami általános jelentőséggel bír, de igen sok nagyon érdekes helyi vonatkozású dolgot találtam.” A későbbi pápa itt nyilvánvalóan a könyvtári anyagokról és nem magáról a városról beszél. Ám szerencsére arról is maradt fenn beszámoló, hogy milyen emlékeket őrzött a városról az egyházfő.
Részletesén leírta a főváros páratlan fekvését és a Duna két partján elterülő város szépségeit. Tisztán emlékezett a hidakra, a főbb utcákra és a Szent Margit-szigetre. Még azt is meg tudta mondani, hogy a Hungária Szállóban lakott, amelynek latin nevét könnyen megjegyezte magának.
Megemlítette azt is, hogy Budapesten látta életében az első villamost. „ Sok szép várost láttam már – írta –, de Budapest képe mindig elevenen él előttem.
Nagyszerű panorámája belevésődött szemem retinájába.”
A korabeli sajtó is foglalkozott látogatásával, erről így írt az Ujság 1939. február 11-i száma: Különösen meleg volt a kapcsolat XI. Piusz és a magyarok közt, már Serédi Jusztinián hercegprímás révén is, akit mindig nagyon szeretett, de a magyar tudósok révén is, akik az Ambrosiana-könyvtárban – ebben a könyvtárban, amely annyi magyar vonatkozású emléket őriz – együtt dolgoztak vele.
1912 és 1930: a leendő XXIII. János
Giuseppe Roncalli, a majdani XXIII. János két alkalommal, 1912-ben és 1930-ban fordult meg a magyar fővárosban még megválasztása előtt. Ennek
emlékét egy emléktábla is őrzi, amely a pesti ferences templom egyik oldalkápolnájában található.
Itt misézett ugyanis 1912. szeptember 19-én Roncalli, mikor Krakkóból átutazóban fővárosunkban járt. Erről a látogatásról sajnos kevesebbet tudunk, mint az előzőekről, de Roncalli a későbbiekben még legalább egyszer járt Budapesten, 1930 augusztusában, a Szent Imre-év idején vett részt a Magyar Papság Missziós Szövetsége szervezésében tartott nemzetközi nagygyűlésen az Egyetemi templomban. XXIII. Jánosnak rövid pápaság jutott, 1963-ban, még az általa összehívott II. Vatikáni Zsinat idején elhunyt.
1938: a majdani XII. Piusz
A Budapestről szép emlékeket őrző XI. Piusz utódjául választott Eugenio Pacelli a XII. Piusz nevet viselte. Az ő látogatása jóval ismertebb, hiszen
a pápa képviselőjeként hivatalos látogatáson járt fővárosunkban, az 1938-ban Budapesten megrendezett XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.
Ez a látogatás igen jól dokumentált, részleteit fényképek és filmkockák sokasága őrizte meg. Mivel akkoriban a manapság megszokottal ellentétben a pápák nem nagyon járta külföldre, Pacellit szinte pápának kijáró tisztelettel és külsőségekkel fogadták. Az 1938-as kongresszus politikai és társadalmi téren is igen jelentős esemény volt, Magyarország számára pedig a Szent István halálának 900. évfordulóján megtartott világesemény a nemzeti önbecsülés szempontjából is sokat jelentett. Pacellit a kongresszust követő évben, 1939-ben választották pápává XII. Piusz néven. A Vatikán fejeként is a magyarok barátjaként tartották számon, többször felemelte a hangját hazánk érdekében. 1956 őszén három enciklikát és két rádiószózatot tett közzé a magyar eseményekkel kapcsolatban. A két esztendővel ezután, 1958-ban véget ért uralkodása olyan időszakra esett, mely gyökeres változásokat hozott az emberiség életében.
1938: VI. Pál
Giovanni Battista Montinit 1963-ban választották VI. Pál néven pápává. Ő volt az utolsó pápa, akit a pápai tiarával koronáztak meg. Személyében ismét olyan ember került a katolikus egyház élére, aki előzőleg járt Budapesten. Látogatása szintén az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kötődik,
Eugenio Pacelli kíséretében érkezett a világeseményre mint a bíboros-államtitkár helyettese.
Pápasága 15 évig, 1978-ig tartott. Ő volt az első pápa, aki repülőre ült azért, mert a lelkipásztori szolgálat fontos részének tekintette, hogy minél több hívővel találkozhasson a világ bármely pontján.
Kevesen tudják, hogy 1977-ben magánkihallgatáson fogadta Kádár Jánost. Sikerként értékelhető, hogy elérte a kommunista vezérnél a templomi hitoktatás engedélyezését és az utolsó börtönbe zárt szerzetes, Lénárd Ödön szabadon bocsátását, ugyanakkor a szerzetesrendek újbóli engedélyezését már nem tudta kicsikarni.
1991 és 1996: II. János Pál
Az 1978-as esztendő „A három pápa éve”- ként vonult a történelem. VI. Pál pápa halála utána bíborosok Albino Lucianit választották az egyház fejévé, aki a János Pál nevet vette fel Regnálása azonban csupán 33 napig tartott, miután szívelégtelenségben váratlanul elhunyt. Tragikusan rövid pápasága után választották meg az első kelet-európai pápát, a lengyel Karol Wojtyła személyében. Az azóta szentté avatott egyházfő II. János Pál néven 1978. október 22-án foglalta el a pápai trónt.
Ő korábban többször is járt hazánkban.
A Vatikán első embereként hozzá kapcsolódik az első hivatalos pápalátogatás Budapesten.
II. János Pál mint „utazó pápa” vonult be a történelembe, aki a XX. század végének globalizálódó világában igyekezet elvinni a krisztusi üzenetet a világ minden tájára. II. János Pál pápaságának 10. évében, 1988-ban ünnepelte Magyarország Szent István halálának 950. évfordulóját. Ennek alkalmából jelentette be az akkori kormánnyal egyeztetve Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek a pápa meghívását Magyarországra.
A bejelentés a rendszerváltás közeledtének egyik fontos előjele volt. A Vatikán hamarosan elfogadta a meghívást, és II. János Pál 1991-ben Budapestre látogatott. A látogatás ma már elképzelhetetlen hosszúságú volt: öt napon át tartott. A pápa augusztus 16-án érkezett Budapestre, és az augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmise után hagyta el Magyarországot. Közben Szombathelyen, a repülőtéren is misét celebrált mintegy 100.000 hívő előtt. 1996-ban még egyszer járt nálunk, akkor úti célja Pannonhalma volt. A népszerű lengyel pápa kultusza – miként az egész világon - a mai napig élénk Magyarországon is.
2021 és 2023: Ferenc
Az argentin Jorge Mario Bergoglio az első jezsuita teológus-pap, akiből pápá lett. A 2013 óta regnáló Ferenc pápa mostani látogatása már a második lesz. Nem is olyan régen, 2021. szeptember 12-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezett hazánkba. A Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Katolikus Püspöki Kar tagjaival valamint a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának képviselőivel és Magyarország zsidó közösségeivel. Ezt követően üdvözölte az összegyűlt híveket, majd misét celebrált a Hősök terén. Érdekesség, hogy a misén részt vett Bartholomaiosz, konstantinápolyi pátriára is.
Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egyszerre volt jelen a nyugati és a keleti egyház vezetője.
Tavaly augusztusban Ferenc pápa magánaudiencián fogadta Novák Katalin köztársasági elnököt, és ígéretet tetti, hogy 2023 tavaszán ismét Magyarországra látogat, egyúttal elfogadta a köztársasági elnök hivatalos meghívólevelét is. Februárjában pedig kiderült, bejelentették, hogy a látogatás április 28. és 30. között lesz Budapesten.
Ferenc pápa részletes budapesti programja
Április 28.
10.00: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Hivatalos fogadtatás (nem nyilvános)
Sándor-palota és Karmelita Kolostor (nem nyilvános)
11.00: Ünnepélyes fogadtatás a Sándor-palota előtti Szent György téren
11.30: Udvariassági látogatás a köztársasági elnöknél a Sándor-palotában
11:55: Találkozás a miniszterelnökkel
12.20: Találkozás az állami hatóságok, társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel a Karmelita Kolostor épületében
17.00: Szent István-bazilika
Találkozás püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztor munkatársakkal
Április 29.
08.45: Magánlátogatás a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban (nem nyilvános)
10.15: Árpád-házi Szent Erzsébet-templom
Találkozás szegényekkel és menekültekkel
11.30: Istenszülő oltalma-templom
Látogatás a görögkatolikus közösségnél
16.30: Papp László Budapest Sportaréna
Találkozás fiatalokkal
18.00: Apostoli Nunciatúra
Magántalálkozó a Jézus Társasága tagjaival (nem nyilvános)
Április 30.
09.30: Kossuth tér
Szentmise, Regina Caeli imádság (belépés a térre a kora reggeli óráktól kezdve)
16.00: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar
Találkozás az egyetemi és kulturális élet képviselőivel (a Pázmányos egyetemista fiatalokat várják)
17.30: Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Hivatalos búcsúztatás (nem nyilvános)
