Ahogy az első három havi termelési adatok alapján várható volt, kifejezetten erőteljesen indította az idei évet a magyar gazdaság. A VG elemzői konszenzusa a 2021 végi 7,1 százalékos adat után 7,5 százalékos GDP-növekedést jósolt az első negyedévre vonatkozóan, ami viszont elmaradt a Központi Statisztikai Hivatal által most közölt első becsléstől: 

a nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal emelkedett.

Bár a részletes adatokat a KSH csak később teszi közzé, azt azért már sejteni lehetett, hogy erőteljesen kezdhette az idei évet a magyar gazdaság, miután a nemzetgazdasági ágak többségének teljesítménye még javult is 2021 utolsó három hónapjához képest, pedig már akkor is meglepetésszerű növekedést regisztrált a statisztikai hivatal.

A mostani GDP-adat annak fényében pedig kifejezetten jónak számít, hogy időközben beköszöntött egy háború, aminek a jelek szerint egyelőre nincs nyoma a növekedésben. A következő hónapok ugyanakkor rengeteg kérdést tartogatnak, de az, hogy ilyen jól indította az évet a magyar gazdaság, várhatóan 2022 egészének teljesítményére hatással lehet, még ha egy jelentős lassulás is jön, akkor is meg lehet a 4 százalék feletti GDP-bővülés.

Az ipar és a szolgáltatások húzták a növekedést

A KSH kiemelte, hogy a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.

A jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt ún. évesített index 8,6 százalékos növekedést jelez az I. negyedévben. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.

Az éves teljesítményt is feljebb húzza az első negyedéves GDP-adat

A gazdaság növekedése az I. negyedévben kifejezetten dinamikus volt, a várakozásokat érdemben meghaladta. Nemcsak az éves index volt kiemelkedő, de a negyedéves alapú bővülés is kedvezően alakult, azaz a gazdasági teljesítmény növekedése messze nemcsak az áthúzódó hatásoknak köszönhető. 

- értékelte az adatokat Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakember hozzátette, bővülés széles bázison nyugszik, ahhoz a nemzetgazdasági ágak többsége hozzájárult, de legnagyobb szerepe az iparnak és a piaci szolgáltatásoknak volt. Utóbbiban a béremelések és kormányzati transzferek hajtotta kiskereskedelemnek, illetve a koronavírushoz kapcsolódó tavalyi korlátozások miatt alacsony bázisról induló turizmusnak, továbbá a szállítás ágazatnak volt szerepe. 

Az iparon belül a KSH az élelmiszeripart és a kőolaj-feldolgozást emelte ki, az elemző szerint ez utóbbiban a MOL kedvező teljesítménye játszott szerepet, amelyet részben a növekvő volumen, részben a viszonylag olcsó beszerzési ár indokolhatott. Jelezte továbbá:

a vártnál kedvezőbb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, meghaladhatja az 5 százalékot. 

A következő negyedévekben kiderül, hogy a háború, illetve az infláció milyen hatást gyakorolnak a gazdasági teljesítményre, valamint hogy az ezek által okozott károk mennyire fogják azt vissza. Ugyanakkor a kedvező adat nyomán az is megállapítható, hogy a költségvetés bevételei a vártnál kedvezőbben alakulhatnak, ami segíti az idei hiánycél elérését - írta kommentárjában Regős Gábor.

A régió éllovasa maradhat Magyarország

A GDP-növekedés jócskán felülmúlta az elemzői várakozásokat, ami magas inflációval párosulva erős támaszt adhat a költségvetési bevételeknek. Csakhogy a kilátások nem pozitívak, a hiány pedig magas, így valamilyen fiskális szigorításra biztosan szükség lesz - mondta Kiss Péter az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki egyúttal jelezte, hogy ilyen magas kezdőérték mellett a 2022. évi növekedés is minden bizonnyal pozitív lesz, bár az orosz-ukrán háború következményei miatt nagymértékben csökkentek az idei évre vonatkozó előrejelzések. Az Amundi 3,3 százalékos növekedést vár idénre, ami érdemi csökkenés az év eleji 5 százalék körüli becsléshez képest.

Viszont szerintünk még így is a régió éllovasai között maradhatunk, ugyanis egyedül Lengyelországban teljesíthet jobban a gazdaság (+3,9 százalék), míg Romániában 2,2 százalék, Csehországban 0,8 százalék bővülést várunk.

- jósolta a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy reálértelemben vett jó gazdasági növekedés, és a magas infláció eredményezte magas nominális GDP-bővülés erős támaszt adhat az idei költségvetésnek, azonban ezzel együtt valamilyen fajta költségvetési kiigazítás elkerülhetetlennek látszik, amennyiben az új kormány kitart az idei 4,94 százalékos hiánycél mellett. "Ennek részleteit továbbra sem ismerjük, de a legtöbb elemző szerint a rezsicsökkentés sérthetetlensége miatt a kormányzati beruházások elhalasztására és ágazati különadók bevezetésére kell felkészülni" - bocsátotta előre Kiss Péter.

Forrás: vg.hu
Fotó: Török János / Délmagyarország