A horvát miniszterelnök szerdai kijelentését közgazdaságilag nem lehet értelmezni, hiszen elég kevés ország miniszterelnöke szeretné, hogy a saját állampolgárai külföldön tankoljanak, pusztán gazdasági okok miatt – nemhogy még kardoskodjon is ezért. Így azon kijelentését, miszerint „egyértelmű kötelezettségszegési eljárást" von maga után a hatósági ár, csak politikai kijelentésnek lehet értelmezni. Feltehetően jó ajtón dörömböl:

SZINTE BORÍTÉKOLHATÓ EGY ÚJABB KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁS EZ ÜGYBEN, DE ENNÉL JÓVAL FONTOSABB AZ, HOGY HOGYAN KÉSZÜL ERRE A MAGYAR KORMÁNY.

Gulyás Gergely a múlt csütörtöki Kormányinfón ismertette azt az intézkedést, amely szerint május 27-től a magyarországi benzinkutakon csak magyar forgalmi engedéllyel rendelkező autósok tankolhatnak hatósági áras üzemanyagokat, a külföldiek csak teljes áron tankolhatnak. De a miniszter első kijelentéseit később a 186/2022. (V. 26.) kormányrendelettel az alábbiak szerint módosították: „(1a) Az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt külföldi rendszámú jármű töltésének céljából értékesítik. (1b) Az (1a) bekezdéstől eltérően hatósági áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha:

a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag hatósági áras termék, és a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a hatósági ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, hatósági áras üzemanyaggal tölthető.”
Tehát ha Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hozzájárul, akkor azok a külföldiek tankolhatnak Magyarországon hatósági áron benzint, ahol szintén bevezettek hatósági árat.

Elég valószínű, hogy ebből kötelezettségszegési eljárás lesz. Az is biztos, hogy a magyar jogszabály úgy készült elő, hogy számol ezzel a lehetőséggel, és megpróbálja előre kivédeni a kötelezettségszegési eljárást. Feltehetően ezt nem fogja tudni, hiszen az Európai Bizottság eleve hivatalból vizsgál minden olyan tagállami szabályzást, ami hatással van a belső piacra.

– nyilatkozta lapunknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének tanszékvezetője, Tóth Norbert.

Mik lesznek az aduk?

Azt, hogy az elsőre kiadott rendeletet módosították, egyértelművé teszi, hogy a magyar kormány felkészült arra, indul majd kötelezettségszegési eljárás Brüsszelben.

UGYANIS EBBEN AZ ELJÁRÁSBAN A KORMÁNYNAK AZT KELL BIZONYÍTANIA, HOGY NEM TESZ KÜLÖNBSÉGET EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMPOLGÁROK KÖZÖTT.

A magyar kormány két pontba fog tudni kapaszkodni egy ilyen eljárás alatt. Egyrészt, hogy rendszámtábla alapján különböztetik meg az autókat, tehát nem az állampolgárság döntött. Másik érvük az lehet, hogy a viszonosság elve alapján a magyar hatósági árak szerint tankolhatnak azok az állampolgárok, ahol vannak hasonló intézkedések. Tehát EU-s állampolgárok között nem tesz különbséget.

Az a kérdés, hogy az uniós tilalom, miszerint az állampolgárság szerint tilos az uniós állampolgárok között különbséget tenni, megáll-e. A magyar jogszabály két dolgot próbál előzetesen védeni: az egyik az, hogy nem az állampolgárság alapján diszkriminál, hanem a rendszámtábla alapján. Másik – ahol már az igazságügyi minisztérium léphetett közbe – a viszonosság elve. Itt azt mondja, hogy ha másik országban is hatósági árat vezettek be az üzemanyagra, akkor azon ország autói tankolhatnak Magyarországon hatósági árak szerint.

– fogalmazott Tóth Norbert, aki szerint mind a kettő arról szól, hogy az állampolgárok közötti különbségtételt igyekszik megelőzni. 

Sokan úgy ábrázolták Varga Juditot, mint aki vesztese az új kormányalakításnak. Akik emellett érvelnek, nem veszik figyelembe azt, hogy Varga Juditnak vétójoga van EU-s szabályozási kérdésekben, így semmiképpen sem nevezhető „gyengének” az új kormányban. Feltehetően ezeket a módosításokat az Igazságügyi minisztérium kérte, és a korábban ismertetett módosítások alapján az ő fegyverarzenálját erősítették meg. Theodore Roosevelt nyomán: tedd amit tudsz, ott, ahol vagy azzal, amid van.

A kormánynak van még egy aduja: jelenleg Magyarországon a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet és humanitárius katasztrófa” miatt háborús veszélyhelyzet van. Ezt szinte az egész magyar sajtó úgy értelmezte, hogy egy célt szolgál: hogy Orbán Viktornak még nagyobb hatalma legyen, és ezért még az Alaptörvényt is módosították. Akik emellett érveltek, több dolgot nem vettek figyelembe, többek között azt, hogy a nemzetközi fórumok előtt a háborús veszélyhelyzet egy kifejezetten erős adu lehet, ugyanis különleges jogrend van, rendkívüli szabályokkal.

Azt gondolom, hogy – legalábbis részben – a rendkívüli intézkedések miatt van Magyarországon veszélyhelyzet, hogy egy plusz alapot keressen ilyen jogszabályokra. Ezért indította be újra a veszélyhelyzetet a kormány, hiszen most nem a rendes jogszabályok szerint jár el, hanem rendkívüli helyzetben működik. Azt nem tudom megmondani, hogy például az Európai Bizottság mennyire fogja ezt méltányolni.

– mondta lapunknak az NKE tanszékvezetője. Tóth Norbert úgy gondolja, hogy „a rendkívüli intézkedés miatt van Magyarországon veszélyhelyzet”, ezzel egy plusz alapot teremtettek ilyen jogszabályokra, és ezek így jobban is védhetők Brüsszelben.

Extraprofitadó

Tóth Norbert szerint szinte biztos, hogy az extraprofitadó miatt is indul majd kötelezettségszegési eljárás, ugyanis ez Brüsszel szempontjából korlátozhatja a versenyt és a tulajdonhoz való jogot. Itt az a kérdés, hogy arányos és szükséges-e ez az új adónem a gazdasági helyzet miatt.

Nehéz meghatározni jogilag, hogy mi az, hogy extraprofit, másrészt ez egy versenykorlátozó intézkedés lehet, ami a tulajdonjogot is érintheti. Hiszen a profitjával a vállalat szeretne rendelkezni. Ezt én magyar szempontból védhetőbbnek találom, vagy legalábbis könnyebb lehet itt a megállapodás

– fogalmazott az NKE tanszékvezetője, aki külön felhívta arra a figyelmet, hogy a médiához a kötelezettségszegési ügyek közül csak azok jutnak el, amelyek különösen érzékenyek, illetve ahol végül nem születik megállapodás a felek között és bírósági szakaszba jut az ügy. De a legtöbb esetben ezek a kötelezettségszegési eljárások a bizottsági szakaszban megegyezéssel le tudnak zárulni. Az üzemanyag tekintetében a stratégia az lehet, hogy lehető legtovább megtartják, és a végén átalakítják az alkudozásnak megfelelően. Az extraprofitadó a tanszékvezető szerint viszont könnyebben védhető, gazdasági helyzettel és érvekkel alátámasztható.

Bár a horvát miniszterelnök szólt „Orbán Viktornak, hogy ha az Európai Bizottság ezt a Bíróság elé viszi, Magyarország elveszíti a pert”. Egyáltalán nem tűnik biztosnak ez a helyzet, hiszen jól látható, hogy több kártyája van a kormánynak, és ezek szerint már egyértelműen készül egy újabb küzdelemre Brüsszellel.

Nem ez lenne az első 

Korábban több kötelezettségszegési eljárás indult már Brüsszelben Magyarországgal szemben. Decemberben például azért, mert Németországgal és Luxemburggal egyetemben a magyar jogszabály nem ülteti át teljes körűen vagy pontosan a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra vonatkozó uniós szabályokat. E kerethatározat célja biztosítani, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet súlyos megnyilvánulásait, például az erőszakra vagy gyűlöletre való nyilvános uszítást uniószerte hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal sújtsák.

Varga Judit igazságügyi miniszter februárban közzétette, hány kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarországgal szemben. Akkor  húsz non-notifikációs kötelezettségszegési eljárás és negyven tartalmi kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban.

A kötelezettségszegési eljárásokról ide kattintva olvashatnak bővebben.

(Borítókép: Orbán Viktor és Varga Judit 2019. július 11-én. Fotó: Orbán Viktor / Facebook)
Forrás: index.hu