Az emberhiány mellett hatalmas gondot okoz, hogy az orosz hadsereg könyörtelenül nyomul előre. Mindeközben Európa háborús pszichózisa csak nő, és egyre inkább sodródik a harmadik világháborúba. A britek az orosz-ukrán háború során először jelentették be, hogy az általuk küldött fegyverekkel oroszországi célpontokat is támadhatnak az ukránok. Ilyenre 2022 februárja óta nem volt példa. Ezek után a finnek és a lettek is ugyanerről beszéltek. A britekhez hasonlóan szintén két NATO-országról van szó, sőt a finnek és a lettek az Európai Uniónak is tagországai.

A Meduzára hivatkozva az origo.hu arról ír, hogy az ukrán fegyveres erők  védelmi válsága folytatódik, az ukránok nem tudják megállítani az orosz hadsereg előrenyomulását Avgyijivkatól északra és a Bahmut melletti, stratégiailag fontos Csasohov Jar elleni támadás előkészületeit. A feltételezések szerint az orosz fegyveres erők az Avgyijivkánál és a Bahmutnál a legerősebb csapatokat egyesítve Konsztantyinovka felé fognak csapást mérni keletről Csasohov Jaron keresztül, és délről Avgyijivka és Ocseretine irányából. 

A lap szerint ez azzal fenyeget, hogy bekerítik Dzserzsinszk városát és agglomerációját. Az ukrán védelem - különösen Ocseretinénél - még mindig nagyon gyenge, ezért az orosz hadvezetés egyértelműen ki akarja használni a lehetőséget. 

Az orosz erők két csoportban nyomulnak előre Avgyijivkától északra. Az egyik Ocseretine-Novoalekszandrovka irányában támad. Egy másik szintén észak felé halad Novokalinovo - Keramik falu-Arhangelszkoje útvonalon keresztül.

 Ukrán források szerint az orosz csapatok már elérték Arhangelszkoje és Novoalekszandrovka településeket.

Az orosz fegyveres erők elfoglalták Novokalinovo falut. Egy videófelvétel szerint egy nagy létszámú ukrán egység visszavonul Arhangelszkoje faluból északi irányba az orosz tüzérség támadása alatt. Ezzel egyidejűleg az orosz csapatok megerősítik az áttörésüket. Szolovjovo falu elfoglalása után a szomszédos Szokol falu irányába támadnak. Az ukrán hadvezetés tartalékosokat vezényelt az áttörés helyszínére, de ennek egyelőre nincs érzékelhető hatása. Az orosz fegyveres erők nagy számbeli fölényben vannak ebben az irányban. 

Avgyijivka eleste és a legyőzött alakulatok egy részének hátrébb vonulása után az ukrán fegyveres erők itt már csak mintegy öt dandárral rendelkeznek.

Ha az ukránoknak nem sikerül az elkövetkező hetekben lelassítania az orosz offenzívát, akkor az orosz fegyveres erők nyárra elérhetik a Pokrovszk-Konsztantinovka utat, amelyen az összes ukrán csapatot ellátják Bahmuttól nyugatra és délre. Az orosz fegyveres erők befejezték az előkészületeket a Csasohov Jar elleni támadásra, amely az ukrán fegyvere erők fontos megerősített területe és a Bahmuttól nyugatra fekvő dombokon található.

Itt a város az ugyancsak Konsztantyinovka nyugati megközelítését takarja. Az orosz csapatok elfoglalták az első házakat a Kanal mikrokörzet keleti peremén, valamint a tőle északra fekvő Bogdanovka falut. Az ukránok megpróbálják megtámadni ennek a bogdanovkai csoportosulásnak az északi szárnyát, egyelőre sikertelenül. Csasohov Jartól délkeletre az orosz fegyveres erők elérték a Szeverszkij Donyec-Donbassz csatornát, mégpedig egy olyan helyen, ahol a csatorna több száz méteren át a föld alatt fut. Innen lehet megpróbálni délről megkerülni Csasohov Jart. Az áttörés helyétől délre található az ukránok erődje Kliscsijivka, amely éppen a csatornán keresztül kapja az utánpótlást. Miután az orosz fegyveres erők elérik a csatornát, az ukrán hadsereg helyzete Kliscsijivkaban meredeken romolhat.

Az ukrán fegyveres erők védelme azonban Csasohov Jar közelében eddig megőrizte integritását, ami nem így van Avgyijivkától északra. A város elfoglalásához az orosz erőknek először a csatornától keletre fekvő külvárosokat kell elfoglalniuk.

Az orosz terv sikere attól függ, hogy az orosz fegyveres erők parancsnoksága milyen tartalékokat tud bevetni a hadművelet folytatásához. Minden bizonnyal komoly tartalékokat. Mindez azért különösen lényeges, mert a fenti részletekből kiderül: az ukránok egyre kisebb ellenállásra képesek. Ezt viszont nem akarják hagyni a nyugat-európai országok, és így a NATO sem. Ez pedig egyre nyilvánvalóbban oda vezethet, hogy nemcsak NATO-katonák fognak megjelenni Ukrajnában, de felmerülhet az oroszok megtámadása is. Sőt. Már fel is merült. David Cameron brit külügyminiszter ugyanis Kijevben már erről beszélt.

Brit világháborús lépés

Ahogy arról beszámoltunk, a Reutersnek adott interjújában David Cameron azt mondta, hogy Ukrajna dönti el, hogyan használja az Egyesült Királyság fegyvereit. Arra a kérdésre, hogy ez magában foglalja-e az Oroszországon belüli célpontokat, azt mondta: "Ukrajnának megvan ez a joga. Ahogy Oroszország csapásokat mér Ukrajna belsejében, teljesen érthető, hogy Ukrajna miért érzi szükségét annak, hogy megvédje magát". Vagyis, hogy a brit fegyverekkel a brit kormány engedélyével támadhatják Oroszországot. Az is kiderült, hogy olyan fegyvereket adnak át az ukránoknak, amelyekkel mindez lehetséges is. 

A háború kezdete óta Ukrajna nyugati partnerei egyetlen feltételt szabtak Kijevnek, hogy továbbra is kapjon katonai segítséget: ne csapjon le Oroszországban. A brit külügyminiszter viszont - az orosz-ukrán háborúban először - már ezt is megengedné.

De ezt követően Finnország és Lettország is kijelentette, hogy támogatják Ukrajna jogát arra, hogy az általuk biztosított fegyvereket önmaga védelmére használja, beleértve az Oroszországban végrehajtott csapásokat is.

David Cameron volt brit miniszterelnöknek ez volt a második kijevi útja, amióta átvette a brit külügyminiszteri tisztséget. A látogatásra egy héttel azután került sor, hogy az Egyesült Királyság bejelentette az eddigi legnagyobb katonai segélycsomagját Ukrajnának. A támogatás újabb jeleként Cameron 3 milliárd font éves katonai segítséget ígért Ukrajnának "addig, amíg szükséges".

Orbán Viktor: Európa a tűzzel játszik

Orbán Viktor kormányfő nemrég egy interjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz.

Két éve tart a háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról, napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért - mondta a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, "amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett", ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint "egy délutáni teapartiról".