A legtöbb nyári gyümölcsből valamivel jobb termés várható, mint az elmúlt két évben, és jó hír, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti hiány után idén lesz hazai kajszi- és őszibarack, és a meggy, cseresznye és szilva is elegendő lesz
– mondta a VG érdeklődésére Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ennek oka, hogy a fagyok az idén kevésbé sújtották az ültetvényeket, bár a terméskötődés nem volt tökéletes – tette hozzá.
A felsorolt gyümölcsök várható piaci helyzete és ára ügyében szerinte most még korai lenne jóslásokba bocsátkozni. Egyelőre csak a szamócapiacot lehet látni, ahol az figyelhető meg, hogy a nagybani piaci ár a legjobb esetben a tavalyi szintet éri el, de sokszor alatta marad. A konkrét fogyasztói árak pedig nagyban függenek attól, hogy hol vásárolunk: ha például Lajosmizsén egy termelőtől, akkor jó eséllyel kilónként 2000–2500 forintért juthatunk hozzá a gyümölcshöz, extrém esetben még akár ez alatti áron is, de javarészt ennél magasabb árak vannak.
Probléma ugyanakkor az olyan primőr, illetve friss termékek esetében, mint a szamóca, hogy az értékesítési csatornák beszűkültek.
A Covid-járvány miatt ugyanis sok zöldséges bezárt, egy Kiskunfélegyháza méretű városban, ahol tavalyelőttig kilenc zöldséges volt, most csak három működik – érzékeltette az arányokat Kelemen Péter. A járvány alatt a fogyasztás a multikba csatornázódott, mert az emberek úgy voltak vele, hogy ha már el kell menni a boltba, akkor egy helyen próbálnak beszerezni mindent. Az alelnök szerint itthon is igaz ami a nemzetközi piacon is megfigyelhető, vagyis hogy a termelői árak a legtöbb terméknél inkább romlottak a tavalyi évhez képest.
Ami azért is tragikus hír, mert a termelés költségei – fajtól függően – 25-50 százalékkal emelkedtek – mondta az alelnök. A kertészeti ágazatban dolgozók többsége – különösen a gyümölcstermesztők – az elmúlt években nem tudott tartalékokat felhalmozni. „A szamóca az elmúlt két évben nem teljesített rosszul, de rendkívül munkaerőigényes kultúra, a munkaerő pedig egyre kevésbé elérhető, és a költsége növekszik” – árnyalta a képet. Miközben a termelés drágul, a termelői árak ezt nem követik, a nagy láncok a tavalyi árakon akarnak vásárolni. Az pedig minden kertészeti kultúrára igaz, hogy ha tartósan ez marad a helyzet – vagyis hogy az átvételi árakban nem ismerik el a költségnövekedéseket –, akkor csökkenni fog a termelés.
A zöldségpiacon azonban voltak időszakos kivételek is:, hiszen húsvét környékén a hajtatott, vagyis az üvegházban, illetve fólia alatt termelt paprika, paradicsom és uborka árai a termelő számára kedvező szinten voltak, de az ünnep utáni egy-két héten egész gyorsan a tavalyi árig vagy az alá csökkentek Magyarországon éppúgy, mint Európában, most pedig az elmúlt évi árszintre álltak be.
Érdekes az is, hogy a burgonya és a gyökérzöldségek termelői és különösen a fogyasztói árai mérsékelten emelkedtek a tavalyiakhoz képest. A 2019-es és 2020-as aszályos évek után tavaly már jobb volt a termés, nőtt a kínálat, ebben a termékkörben pedig a keresleti és kínálati változások nagyon hamar megjelennek a fogyasztói árakban – magyarázta Kelemen Péter.
Minden szezonban érzékeny kérdés, hogy mi lesz a dinnyepiacon. Tavaly az európai görögdinnye-termelés válságos évet élt meg, ennek hatására idén egész Európában csökkennek a termőterületek. Így van ez Magyarországon is, ahol a tavalyi 3500 hektáros terület az idén – az Agrárközgazdasági Intézet tervezett tavaszi munkákat bemutató jelentése szerint – 3100 hektárra csökken. Ha a fogyasztás szempontjából jól alakul az időjárás, vagyis Észak- és Közép-Európában meleg lesz a nyár, akkor idén kedvezők lehetnek az árak – mondta Kelemen Péter, hozzátéve, hogy a dinnyetermesztésben sincs olyan költségelem, amely nem emelkedett jelentősen.
Így többet kellett fizetniük a műtrágyáért, a műanyag takarófóliákért, a növényvédő szerekért és a betakarításkor különösen nagy számban alkalmazott munkaerőért is.
Nagy kérdés az is, hogy a vásárlóerő hogyan alakul a következő hónapokban. Jelenleg a fogyasztók azt tapasztalhatják, hogy minden drágul, ami Magyarországon a háztartások energia- és üzemanyagköltségeire egyelőre nem igaz. Nyugat-Európában viszont igaz, és ott például a szamócapiacon érezhető a volumencsökkenés, hiszen a szamócafogyasztás nem létszükséglet – mondta Kelemen Péter.
Forrás: vg.hu
Fotó: Unger Tamás
