Köszöntőjében kiemelte az országgyűlési képviselő: nemrég megérkeztek a gazdasági szakemberek és a kormányzat részéről a jövő évre szóló pozitív előrejelzések, ami bizakodásra ad okot. Mint mondta, a térség gazdasága viszonylag stabil és fejlett, de sérülékeny. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a világban zajló tendenciákat. Hende Csaba úgy vélte, fel kell tenni a kérdést: hagyjuk-e, hogy csak úgy történjenek körülöttünk a dolgok, aztán a magyar gazdaság majd valahogy lépést tart, ha tud, avagy menjünk elébe a történéseknek? Miért ne alakítanánk az elkerülhetetlen folyamatok medrét úgy, hogy az ország fejlődjön, és a hasznunkra váljon? - így vezette fel az est előadóit.
A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter fővédnökségével létrejött fórumot Szajlai Csaba, a Világgazdaság és a Figyelő főszerkesztője moderálta, aki egyben bemutatta az erre az alkalomra elkészült Nyugat-Dunántúl Top100 kiadványt is. Úgy fogalmazott: a West Hungary Projekt révén újfajta párbeszéd indul a térségben - és később majd máshol is - a gazdaság fontos kérdéseiről, ennek az első állomása a mostani találkozó.
Fábián Gergely államtitkár a nehézségekkel kapcsolatban fontos kijelentést tett: a nehezén már túl vagyunk. A 3. negyedévtől kezdődően javulnak a magyar gazdaság mutatói, és kihangsúlyozta: az ipar tekintetében a nyugat-dunántúli régió stabil tudott maradni. Az ország egészét nézve rekordokat dönt a beáramló külföldi tőke, sorra indulnak a beruházások, erre pedig a munkaerőpiacnak is reagálnia kell. Az ipar legégetőbb feladata ma az, hogy megoldja: a cégek megfizethető áron jussanak zöldenergiához.
Zajlik az újraiparosítás, most ez a jövő - hangzott el, ehhez pedig új iparstratégiára van szükség. Ennek részleteit is ismertette az államtitkár. Mint mondta: folyamatosan változik az ipar, ehhez igazodni kell, mégpedig úgy, hogy a hazai beszállítói kör is fejlődni tudjon, komoly támogatást kapjon a kutatás-fejlesztési ágazat, illetve a cégek nőni, terjeszkedni tudjanak. Mindezeket a folyamatokat pedig áthatja a zöld átállás és a digitalizáció. Hozzátette még: elkerülhetetlen az állam aktívabb koordináló szerepe a folyamatokban, elég csak a Dunaferr esetére gondolni.
A bankszektort Kuti Ákos, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetője képviselte, ő szintén azt hangsúlyozta, hogy bár még sokan nem érzik, a mélyponton már tényleg túl van az ország gazdasága. Azt mondta, a szektor őrlángon ég, de már csak idő kérdése, hogy - nagyon lassan, fokozatosan, de - újra beinduljon. Utalt rá, egyelőre olyan a piaci környezet, hogy banki hitelek kamatai két számjegyűek, de jövő év második félévében ez lejjebb mehet, és újra olcsóbban juthatnak majd a cégek fejlesztési forrásokhoz. Az inflációt 2024-ben átlagosan alig 3,9 százalékosra becsülte, a forint erősödésével kapcsolatban pedig úgy vélte, jövő év végére az euró 370 forint körül várható, és az árfolyam feltehetően stabilizálódik. Kuti Ákos rámutatott: Vas vármegyében némiképp lassult az utóbbi időben a növekedési tempó, ami a munkaerőhiány miatt lehet.
Nem ő volt az egyetlen, aki ezzel a témával foglalkozott, később Takács Balázs, a TDK Hungary Components Kft. ügyvezetője hosszasan kifejtette, miért van égető szüksége a vállalkozásoknak nagyobb számban - akár harmadik országból érkező - munkavállalókra a fejlődéshez, sőt közvetve a meglévő tevékenység fenntartásához is. Egy kerekasztal-beszélgetés során a térség munkaerőpiaci statisztikáit ismertette Szalai Piroska szakértő, valamint hallhattuk Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke meglátásait is a témában. Ő azt mondta, Nyugat-Dunántúl, és benne Vas vármegye nem dőlhet hátra, növelni kell a hatékonyságot a versenyképesség javítása érdekében. Előadást tartott még Buday-Malik Adrienn, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója, aki a nagy múltú cég tevékenységét, s benne egy fenntartható, innovatív építészetet bemutató, modern kori skanzen előkészületeit ismertette.
A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a térség gazdaságának nem a változások után kell futnia, hanem inkább elébe kell mennie, törekedni kell a több lábon állásra, és beruházásokkal, fejlesztésekkel versenyelőnyhöz kell jutnia. Ehhez persze szükséges, hogy egy kedvezőbb piaci környezetben, az eddigiekhez hasonló kormányzati segítséggel és forrásokkal újra lendületbe jöhessen az ágazat.
