Minden megváltozott körülöttünk, a vállalkozások helyzete sem a régi. Mi minden sújtja őket?

Korábban soha nem látott világjárvány söpört végig rajtunk, Európában évtizedek óta nem tapasztalt háború dúl. Ezektől függetlenül is jócskán ki van téve a magyar gazdaság a világban zajló folyamatoknak, ezért minden változás különösen érzékenyen érint minket. El kell mondani, hogy - igaz, a turizmus kivételével - itt, Vas megyében a járványból példás gyorsasággal lábalt ki a vállalkozói szektor, ez meglepő volt.

Mitől ilyen kiszolgáltatott egyébként a hazai gazdaság?

Nyilvánvaló, hogy nyersanyagban szegény ország vagyunk, ugyanakkor szellemi tőkében bővelkedünk, a munkavállalók tudásszintje átlagon felüli. Az ezekből adódó összképet némileg árnyalja a mi térségünkben Ausztria közelsége, hiszen több ezer ember ingázik, és dolgozik osztrák munkaadónál, de ma már az is gyakori, hogy valaki a határ túloldalán alapít vállalkozást. Ők mind hiányoznak innen, a hazai gazdaságból.

A szakképzés mennyiben segít a helyzeten?

Tény, hogy az utánpótlásképzés már jól alkalmazkodik az igényekhez, jobban, mint korábban. A hiányterületeken zajló képzések régóta támogatottságot élveznek, de amikor végeznek ezek a fiatalok, egy része eleve pályaelhagyó lesz, másik része kimegy Ausztriába, és csak kisebb hányaduk vállal itthon munkát.

Jelentős fizetésemelések, közbeszóló infláció

Elérkeztünk a fizetések kérdéséhez. Mi a helyzet most az itthoni cégeknél?

Kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozások egy része jelentős béremelést hajtott végre. Mondhatni,

nagyjából harmadával nőttek sok helyen a fizetések az elmúlt egy-másfél évben,

hiszen a cégek rákényszerültek, ez szükségszerű volt. Ezzel együtt jelentkezett egy magas infláció, amivel véleményem szerint még egy darabig együtt kell élnünk. Megjegyzem, vannak remények, hogy egy idő után csökkenés várható. Összességében a béremelés és az infláció tompította egymást, mert bár nőtt a vásárlóerő a fizetések emelkedésével, a pénzromlás ennek elvett a jótékony hatásából. Ami az inflációt illeti, óriási szükség van most a költségvetési és a gazdaságpolitika összehangolására. Nem szabad megtörni ezek egységét, mert akkor az infláció nehezen lesz kezelhető. 

A forint-euró árfolyamának változása szinte mindenkit érintett. A Vas megyei cégeknél hogyan jelentkezett ennek a hatása?

Kettős hatása van. Azoknak a cégeknek, amelyek exportálnak, ez jelentős többletbevételt hozott forintban, azoknak viszont, amelyek nyersanyagot vagy alkatrészt importálnak a tevékenységükhöz, a kiadásaik emelkedését jelentette.

Az árfolyamváltozás tehát a cégek egy részét sújtja, egy másik részének pedig jól jön.

Vas megyében milyen ezeknek az aránya?

A multinacionális cégek zöme külföldre adja el a termékeit, számukra ez az árfolyammozgás pozitívum volt. Persze alapanyagot ők is vásárolnak, és még ha ez növelte is a kiadásaikat, a hatások sokszor kiegyenlítették egymást. Nem mindenki járt így, voltak, akiket súlyosabban érintett a dolog: ők azok, akik mondjuk belföldi piacra termelnek, miközben jelentős importra szorulnak nyersanyagból. Fémipari, építőipari cégeknél jellemző ez. Hozzáteszem, az az érzésem, hogy az áremelés nem minden esetben volt indokolt és érthető akkora mértékben, amekkorában bekövetkezett. Olyan áru is drágább lett, amelyhez kapcsolódóan nem nőtt annyira a vállalkozások költsége.

Az építőiparban figyelhető meg ez a jelenség, ahol már szinte követhetetlen az áremelés.

Lehetőségük is van rá, mert hosszú távra le vannak kötve a kapacitásaik, lehetetlen most gyorsan szakembert találni. Az igény sokszor sürgősen jelentkezik: akinek elromlik a mosógépe, egy héten belül szeretné használni, de előfordulhat, hogy most szerelőt keresve augusztusra kap időpontot.

Fejlesztési kényszer, gyorsabb szelektálódás

Mik a stratégiái azoknak a cégeknek, amelyeket minden változás negatívan érint most? Hogyan élnek túl?

Rákényszerülnek a vállalkozások a műszaki fejlesztésekre! Ennek több oka van: részben a technológiák fejlődése, a versenyképességük megőrzése, részben viszont a munkaerő egyébként szükségszerű drágulása ösztönzi őket erre. Azon gondolkodnak, hogy hogyan lehet kiváltani a neuralgikus pontokon az élő erőt.

A szorító helyzetből a beruházások jelentik a kiutat,

amelyekhez pedig pályázatok széles tárháza áll a cégek rendelkezésére. Megjegyzem, hogy időnként sajnos inkább a kiírt pályázatokhoz igazodnak a vállalkozások, és a szerencsében bíznak, nem pedig a saját igényeikhez keresik a pályázatot, és ez a megvalósításban nehézséget okozhat.

Mondhatjuk, hogy olyan időket élünk, amikor a fejlődni képtelen cégek szinte biztosan lemaradnak, becsuknak?

Nemcsak most, hanem minden időszakban igaz ez. Annyiban különleges a mostani helyzet, hogy

a szelektálódás talán gyorsabban zajlik, és szélesebb rétegeket érint.

Van azonban még valami, ami problémát jelent, és idetartozik. Számos privát cég alakult a rendszerváltás után, és ezek most elérkeztek a generációváltáshoz. Harminc év alatt jól felépített cégek tulajdonosai értek mára olyan korba, hogy lassan át kell adniuk a stafétabotot, de nem mindig van kinek. Németországban az ilyen cégek 30-40 százalékánál sikeres a generációváltás, nálunk sajnos alacsonyabb ez az arány. Ebben közrejátszik az is, hogy sokszor éppen a szülők jó anyagi helyzete segíti hozzá ahhoz a fiatalokat, hogy kiteljesítsék magukat más területen. Így fordulhat elő, hogy egy műszaki területen sikeres cég vezetőjének gyermeke éppen humán pályán találja meg a boldogulását, ebből adódóan pedig ha mint vagyont át is veszi a vállalkozást, működtetni, vezetni már nem tudja. Megszűnés, beolvadás lehet ilyenkor a folyamat vége.

Megvannak az első tapasztalatok a 25 év alattiak szja-mentességével kapcsolatban. Hogy ment az átállás a cégeknél?

Minden munkavállaló emberből van. Az intézkedés okozott egy kis bérfeszültséget, hiszen egyik pillanatról a másikra jelentősen megnőtt a hazavihető fizetése a 25 év alattiaknak, miközben a 25 fölöttieké a régi maradt, holott ők már több munkatapasztalattal is bírnak. Az intézkedés egyébként helyes, családpolitikailag és gazdaságpolitikailag is hasznos, mert helyzetbe kellett hozni a fiatalokat, és a feszültség csak átmeneti. Előbb-utóbb elfogadják majd a pozitív diszkriminációt.

Munkaerőhiány, menekültek, veszélyek

Egy ideje munkaerőhiány tapasztalható a térségben, még mindig ez a helyzet?

A szakképzett munkaerő egyrészt az osztrák elszívó hatás miatt hiányzik Vas megyéből, másrészt demográfiai folyamatok is az okok között szerepelnek, ez a munkaerőhiány a cégek fejlődésének legnagyobb gátja jelenleg. Igaz, a megye szakképzési rendszere már jól igazodott a gazdaság szerkezetéhez, de a kétkezi munka társadalmi megbecsülése csak sokkal lassabban zárkózik fel ehhez. Elindult ez is, de az átlagosnál lassabban halad. Ma Vas megyében nagyon nehéz szakképzett munkavállalót találni!

Mennyiben árnyalják a képet az Ukrajnából érkező, és nálunk munkát vállaló emberek?

Vannak arra utaló jelek, hogy többen komolyan gondolják a letelepedést és a munkavállalást nálunk, ugyanakkor kevésbé jó tapasztalatok is akadnak.

Előfordul, hogy a keletről érkező munkavállalók itt csak "begyakorolják" az adott szakmát,

és fél-egy év múlva továbbállnak egy lényegesen jobb jövedelemmel és magasabb életszínvonallal kecsegtető helyszínre. Ennek fennáll most is a veszélye. Az Ukrajnából érkező menekültek döntő hányada most is továbbutazik, csak kis részük marad, és közöttük is kevesen vannak, akik munkavállalóként megjelennek, hiszen a gyerekek eleve nem dolgozni, hanem tanulni fognak. A jelenlétük valamelyest segíthet a hazai munkaerőgondokon, de megoldani nem tudja.

Olyan ukrajnai menekültek is érkeznek, akik szakképzettséget igénylő munkakört is el tudnak látni?

Igen, de esetükben fennakadást okoz például a bizonyítvány, oklevél honosítása. Vannak munkakörök, amelyekben ezek megléte nélkül nem lehet munkát vállalni, ilyen például a targoncavezető. Az ukrán munkavállaló bizonyítványát időbe telik lefordítani, de költsége is van, ráadásul sokszor különbözeti vizsgát kell tenni. Így fordulhat elő, hogy felveszi valaki az illetőt, de rögtön kiesik a munkából, mert tanul. Aztán megszerzi a végzettséget, és az is lehet, hogy továbbáll. Ezek már napjainkban érezhető problémák.

Milyen munkakörökben jelentek meg a menekültek?

Nem célirányosan jöttek, de az látszik, hogy általában a nagyvállalatok tudják alkalmazni őket. Logisztikai területen, gépkocsivezetőként, targoncásként, máshol betanított szalagmunkán tudtak elhelyezkedni. Ezenkívül az építőipari cégek vették fel őket, döntően ezek a meghatározó területek. A számuk nem túl nagy, de azért érzékelhető a jelenlétük.