A február 21-én útjára indított Lehár-emlékév március 3-án, az ŐrvidékHáz és a Szent György Lovagrend szervezésében, a legendás császári és királyi 106. gyalogezred megalakulásának 103. évfordulóján újabb állomásához érkezett. Igeliturgiával kezdődött a rendezvény, amelyet Perendi Zoltán akolitus mutatott be.
Éppen 150 éve, 1871-ben került kibocsátásra az első magyar bélyeg. Azóta bélyegmotívumok ezrei jelentek meg, kerültek a borítékokra vagy a gyűjtők kezébe. Az e-mailek korában is jelentős azoknak a száma, akik nosztalgiából vagy hobbiból a mai napig gyűjtik mind a bélyegeket, mind a borítékokat.
A Lehár-emlékév alkalmából a szervezők is megjelentettek bélyeges elsőnapi borítékot
- mondta el Farkas Csaba, az ŐrvidékHáz igazgatója, majd felkérte Steindl Rezsőt, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének Vas megyei elnökét a bemutatásra.
Báró Lehár Antal mindig példakép volt katonái számára. Az első világháborúban kiérdemelte a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét, s vele együtt az osztrák bárói címet. A háború végére már ezredesi rendfokozattal bírt, és megkapta a Tiszti Arany Vitézségi Érmet is, amit csak a leghősiesebb katonák érdemelhettek ki. Ő volt az egyetlen a Monarchia szárazföldi hadseregében, aki a háború utolsó hónapjaiban a két magas kitüntetést együtt viselhette zubbonyán – tudtuk meg az intézményvezetőtől. Mindezekről részletesen tájékoztatott Fonyódi László nyugállományú főtörzszászlós.
Lehár Antal az egykori Monarchia legkiválóbb katonái közé számított. 1919. augusztus 5-én lépte át mintegy zászlóaljnyi erővel az osztrák-magyar határt, s hamarosan egy hadosztály felett rendelkezett. Ez volt a Nemzeti Hadsereg legütőképesebb és legfegyelmezettebb egysége – hallhattuk Farkas Csabától, majd Jagadics Péter nyugállományú alezredes ismertette, hogy IV. Károly király rendíthetetlen hívének milyen kalandos pályafutása volt.
Képek: ŐrvidékHáz, Szakonyi Eszter
