„Drágulásra számíthatnak azok a párok, akik most kezdenek esküvőszervezésbe” – jelentette ki az Indexnek V. Dávid Andrea fotós, az Esküvői Szolgáltatók Szakmai Érdekképviseleti Egyesületének (ESZSZÉ) elnöke, kiemelve, hogy azoknak a pároknak, akik még korábban foglaltak, a szolgáltatók igyekeznek tartani az eredetileg beígért árakat, de ez most minden eddiginél nagyobb kihívást jelent.
Sok szolgáltató a járvány miatt nem emelt árat, nehogy ezzel is visszavesse a lakodalmak számát, így vannak, akik a két-három évvel ezelőtti árakkal nyitották meg a szezont, ami nem tartható, pláne a mostani helyzetben, amikor az élelmiszer és energia hihetetlenül drága. Ezzel párhuzamosan a párok szintén az infláció miatt költségcsökkentésre törekednek, félretett pénzüket inkább lakhatásra költik, így egy erősen ellentétes, feszült helyzet van kialakulóban
– mondta V. Dávid Andrea, aki szerint még a nehézségek ellenére is sok pár szeretne egybekelni, ezt viszont csendesebb, visszafogottabb keretek között, a hagyományos lakodalmi elemek beemelése nélkül teszik meg például egy tizenöt-harminc fős ebéd vagy vacsora keretében.
„Aki ragaszkodik a körülbelül 100 fős klasszikus nagy lakodalomhoz, minőségi szolgáltatókkal, annak körülbelül 5-6 millió forintot kell rászánnia” – emelte ki az ESZSZÉ elnöke.
Tóth Mihály, a Ceremóniamester Szövetség elnöke lapunk megkeresésére ennél egy fokkal óvatosabb becslést fogalmazott meg, ő 3-4 millió forintra tette egy hagyományos lakodalom árát, és megjegyezte, hogy ezek a rendezvények átlagosan öt évvel ezelőtt sem voltak olcsóbban, csak akkor ennyi pénzből még 100-120 embert lehetett vendégül látni, ugyanez az összeg most már csak 60-80 fő meghívására futja.
A nagy létszámú lakodalmak egyre inkább háttérbe szorulnak, helyükre a kisebb, meghittebb családi rendezvények lépnek
– mondta Tóth Mihály, aki beszélt arról is, hogy tavaly egy 35 éves rekord dőlt meg: a házasságkötések száma meghaladta a 70 ezret, az esetek körülbelül kétharmadában a párok pedig lakodalmat is tartottak. Most az oltár elé állók zöme a harmincas évei elején jár, míg a trend korábban teljesen más volt, a 90-es években még a huszonévesek házasodtak. A változást a felsőoktatás berobbanása és a külföldi munkavállalás lehetősége idézte elő, ezek hatására ugyanis kitolódott az életkezdés.
Még érződik a Covid-hatás
2020-ban a járvány miatt rengeteg esküvőt halasztottak el, a rendezvények körülbelül felét tavaly pótolták be, de még most is vannak olyan lakodalmak, amelyek egészen idén nyárig tolódtak. A szakértők szerint a többszörös halasztás hátterében nem feltétlenül a járványügyi korlátozások álltak – azokat nyáron jellemzően ugyanis feloldották ,– sok pár inkább Covid okozta súlyos megbetegedés, esetleg egy haláleset miatt kényszerült későbbre tolni a nagy napot.
Ennek eredményeképp a párok ma már megfontoltabbak, csak belátható ideig terveznek, és jóval később kezdik el szervezni az esküvőt. Míg korábban egy-másfél évvel előtte már minden el volt intézve, addig most a szerelmesek egyre gyakrabban az utolsó pillanatban tűzik ki a dátumot, amikor már biztosra vehetik, hogy nem szól közbe semmi.
Az újra és újra elhalasztott rendezvények egyébként torlódáshoz is vezettek, így már hétköznap is egyre több esküvőt tartanak.
A péntek már bevett szokás, de az elmúlt időszakban szerdán, csütörtökön és vasárnap is sokan tartanak szűkebb körben esküvőt, ahova csak a legközelebbi hozzátartozókat hívják meg. Ha a párok rugalmasak az időpontot illetően, akkor akár kedvezményt is kaphatnak, így egy hétköznapi esküvő költségcsökkentés és a feltorlódás szempontjából is előnyös
– mondta V. Dávid Andrea
Tóth Mihály mindezt azzal egészítette ki, hogy a járvány alatt számos rendezvényház bezárt, becslések szerint minden harmadik vendéglátóhely kritikusan nehéz helyzetbe került.
„Ez azt jelenti, hogy míg a lakodalmak száma nőtt, addig az azokat befogadni tudó helyek száma csökkent” – tette hozzá a Ceremóniamester Szövetség elnöke.
(Borítókép: jacoblund / Getty Images Hungary)
Forrás: index.hu
