A lakástüzekben 2 ember vesztette életét, eggyel többen, mint előző évben.

Az első halálos lakástűz június 4-én nem sokkal éjfél előtt történt. Egy nyolcvan négyzetméteres családi ház konyhája gyulladt ki Bajánsenyén, az Arany János utcában. Az esethez riasztott tűzoltók hamar megfékezték a lángokat a sűrű füsttel telítődött épületben. A lakás egyik helyiségében egy embert találtak, akinek az életén a gyors beavatkozás ellenére sem lehetett már segíteni. A második szeptember 18-án este történt a szombathelyi Nagy Lajos király utca egyik sorházában. Két járművel tizenegy tűzoltó vonult a sorházhoz, amelynek az egyik harminc négyzetméteres lakásában izzott egy ágy és annak környezete. A tűzoltók kiérkezése előtt rokonok hozták ki az épületből az ott lakó magatehetetlen idős férfit, azonban az életét már nem lehetett megmenteni. A jelek szerint a tüzet ágyban dohányzás okozta.

A kigyulladt lakóházakban 8 ember sérült meg, 2-vel kevesebb, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt.

A lakástüzek eloltásához 321 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltóknak összesen 86 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás több mint 3 órán át tartott: január 24-én este hét óra után érkezett a jelzés a Vas vármegyei katasztrófavédelemhez, miszerint egy ház ég Bozsokon, a Csurgó közben. A tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, Szombathelyről hivatásos, Kőszegről önkormányzati, Bozsokról és Kőszegdoroszlóról önkéntes tűzoltók érkeztek az oltáshoz. Az egységek a helyszínen azt tapasztalták, hogy egy harmincöt négyzetméter alapterületű, kétszintes hétvégi ház felső szintje ég teljes terjedelmében. Áramtalanították az épületet, és megkezdték az oltást. Légzőkészülékben, sugárfedezet mellett behatoltak az épületbe, hőkamerával átvizsgálták a házat, amelyben, mint kiderült, senki nem tartózkodott. Három vízsugár segítségével megfékezték a lángokat, majd eloltották a még izzó, parázsló részeket is. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a tűz nem terjedt át az épület alsó szintjére. A tűzoltási munkálatokat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította. 

A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 2 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban elektromos probléma, nyílt láng használata, a fűtési rendszer hibája, főzés, dohányzás, egyes esetekben pedig avar- vagy szemétégetés vezetett tűzhöz. 155 lakóház tüzénél merült fel a szándékos gyújtogatás gyanúja. A legtöbbször a konyhában (33), kéményben (27), illetve hálóban (10) és tárolóhelyiségben (10) csaptak fel a lángok.

A 146 tűzzel érintett ingatlan közül csak 1-ben volt füstérzékelő, ami az esetek 0,7 százaléka. Ahol volt ilyen készülék, ott nem történt tragédia, nem sérült meg senki, hiszen a füstérzékelő már a tűz kezdeti fázisában jelzett. A nagyobb tüzek megelőzésének a legjobb módja, ha otthonra füstérzékelőt vásárolunk, amely a tűz keletkezésekor jelez, amikor még van idő cselekedni.

2023-ban 30-szor riasztották a tűzoltókat szén-monoxid miatt, 2-vel kevesebbszer, mint 2022-ben.

5 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, eggyel kevesebben, mint egy éve.

Az év során 1 ember vesztette életét a mérgező gáz miatt, eggyel kevesebben, mint tavaly. A harminc lakásból 22-ben volt szén-monoxid-érzékelő. 

Akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt láng ég és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Bármilyen nyílt láng forrása lehet a mérgező gáznak, függetlenül attól, hogy fűtenek, főznek, vagy vizet melegítenek vele. Több olyan eset is történt, ahol légbevezető egyáltalán nem volt, vagy el volt tömítve. A kémény szabálytalan műszaki kialakítása, vagy elhanyagolt állapota is hozzájárulhat ahhoz, hogy szén-monoxid keletkezzen. A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről, a kémény ellenőrzéséről, és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni.

Fotó: Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság