A koronavírus-járvány alatt az európai háztartások komoly tartalékokat halmoztak fel, melyet a járvány lezárultával igyekeznek is elkölteni az emelkedő infláció ellenére – írja a Bloomberg.

Az írás arra is rámutat, hogy az utolsó lezárások feloldásának és talán a közelgő nyárnak is köszönhetően fordulni látszik a költekezés szerkezete is és az európaiak egyre többet költenek áruk helyett szolgáltatásokra. Ez segíthet a továbbra is szakadozott ellátási láncok gyógyulásában, miközben 

a szolgáltatások iránti kereslet elegendő lendületet adhat a gazdaságnak ahhoz, hogy a recesszió vagy a stagfláció elkerülhető legyen.

A fogyasztás – mely egyébként a magas infláció mellett racionális döntés is – növekedése az Európai Központi Bank (EKB) előtt is megnyitja az utat arra, hogy több mint egy évtizedet követően megkezdje kamatemelési ciklusát.

Az orosz-ukrán háború előtt a járványt követő felpattanás zálogának a fogyasztót tartották Európában, és az S&P Global frankfurti közgazdásza, Sylvian Broyer szerint ezen 

a háború kevesebbet változtatott, mint gondolnánk. 

A Morgan Stanley is hasonlóan látja a helyzetet és felhívja a figyelmet, hogy az európai háztartások mintegy 700 milliárd eurón ülnek, ami arra vár, hogy elköltsék, a munkanélküliség alacsony, egyre többen védettek a koronavírussal szemben és már lezárások sincsenek. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a megtakarítások egyenlőtlen elosztása miatt azok hatása mérsékeltebb lehet annál, mint amit a számok sugallnak, de így is a recesszióval szemben álló egyik fontos tényezőt jelenthetik, csakúgy, mint az újranyitás és az erős munkaerőpiac.

A pesszimisták szerint azonban hiába mindez, 

a felhalmozott kereslet nem győzhet az euró történetének legmagasabb inflációjával szemben, 

különösen, ha figyelembe vesszük az ukrán történteket és a nyarat követően ismét megjelenő fűtési költségeket. Azonban az európai repülőterek és a turisták által kedvelt célpontok az optimistákat igazolják egyelőre, és a vállalatok is reménykedve néznek a nyár elé. Az olyan turizmussal foglalkozó cégek, mint a TUI ismét profitra számít idén a járvány veszteségeit követően, míg a Bookings egyenesen a története legjobb nyarának lehetőségét lengette be.

Noha általános tapasztalat a kontinensen, hogy minden egyre drágább és például a németek közel fele számolt be arról, hogy korábbi életszínvonalát nem képes finanszírozni, 

egyelőre csak kevés helyen látszik, hogy a fogyasztók visszavennének a költekezésekből, aminek egyre nagyobb részét teszik ki ismét a szolgáltatások. 

Az ABN Amro közgazdásza, Aline Schuiling szerint az áruk terén tapasztalható alacsonyabb költések nem jelentik a teljes fogyasztás csökkenését a következő negyedévekben, a felhalmozott megtakarítások és a foglalkoztatás egészséges növekedése egyaránt segítik az emelkedő fogyasztást. 

Az S&P Global üzleti kutatásai is azt mutatják, hogy az eurózóna reményt keltően rugalmasnak bizonyult, főként a szolgáltató szektor – különös tekintettel a turizmusra és a rekreációra –erejének köszönhetően. Az inflációval szembeszálló jegybanki lépések is lassan elkezdik éreztetni hatásaikat, míg a költségek több kulcsfontosságú területen elkezdtek csökkenni, így 

a különböző félvezetők, a tengeri szállítás vagy épp a műtrágya esetében is az árak túl vannak a csúcsaikon.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az európai gazdaságot nem érik el a háború hullámai, hiszen a bérek emelkedése nem tart lépést a drágulással, ami különösen a szegényebb háztartásokat szorongatja. Az Európai Bizottság ennek ellenére is 2,7 százalékos bővülést vár az eurózónától idén. Ezt segítheti, hogy bár a megtakarítások aránya visszaesett a járványt jellemző csúcsoktól, azok része a háztartások költségvetésében még a tavalyi év végén is jelentősen meghaladta a sokéves átlagot.

Mindez részben a háború okozta gazdasági hatások és az azzal járó munkanélküliséggel kapcsolatos félelmek miatt van így, ám Dean Turner, az UBS Global Wealth Management közgazdásza szerint 

a történelem azt tanítja, hogy a háború elhúzódása egyre kevésbé hat a fogyasztói bizalomra.

Forrás: vg.hu