A Patent Egyesület munkatársa, Sponz Júlia az Euronewsnak azt nyilatkozta a rendelet kapcsán, hogy ezt a „kínzás, embertelenség kategóriába soroljuk”. Kétségtelen, hogy az első kapcsolat anya és gyermek között erős érzelmeket vált ki egy terhes nőből. Az abortusz támogatói szerint ez érzelmi zsarolás. A rendelet azonban nem fosztja meg a nőket attól a jogtól, hogy szabadon rendelkezzenek a magzat élete és teste felett.

A méhben fejlődő gyermek nem az anya testrésze, nem egy sejtcsomó, hanem egy másik emberi lény. Ez látszik az ultrahangon. A valóságot megmutatni nem érzelmi zsarolás. Az igazi csapda az, ha nem mondják el a nőknek, mi történik az altatás alatt. Az életfunkciók ellenőrzésében (ami nem feltétlenül csak a szívverés meghallgatása) nincs semmi lealacsonyító. Egy veszélyes kutya elaltatását hosszabb rendőrségi procedúra előzi meg, mint egy abortusztabletta megrendelését.

Németországban tavaly örvendetes módon betiltották a csirketelepeken a kakasfiókák elpusztítását. A naposcsibéket olykor brutális módon, élve darálták le. Egyes esetekben ez történik abortusz közben is. Miért illet meg több védelem egy agresszív kutyát, vagy egy baromfit, mint egy embergyereket? Ez az emberi élet szempontjából lealacsonyító. Szó sincs a nők megalázásáról.

Egyszer egy református közösség felvilágosítást tartott egy szekuláris iskola diákjainak arról, hogy mi történik a magzattal abortusz közben, amíg az anya altatásban van, és erről felvételeket is mutattak. Az esemény után az egyik tizenéves lány dühösen kifakadt, mert úgy érezte, hogy kezdik meggyőzni arról, hogy az abortusz nem helyes, és ehhez szerinte senkinek nincs joga.

Nos, az a helyzet, hogy ha a lelkiismeretünk azt üzeni, hogy valami nem helyes, akkor az valószínűleg tényleg nem helyes. 

Az abortuszpárti tüntetők azt követelik, hogy a férfiak ne szóljanak bele abba, hogy egy nő mihez kezd a testével. (És persze a magzat testével.) Azonban a férfiaknak igenis nagy felelősségük van a magzat sorsát illetően. Bizonyára jóval kevesebb nő hozná meg ezt a kétségbeesett döntést, ha mellette állna és támogatná a partnere. Még az abortuszpártiak nagy része is fájdalmas döntésként tekint a gyermek elvetetésére.

Nem az a megoldás, ha letagadjuk, hogy egy élet kioltása történik, és nem is az, ha azt mondjuk, hogy a gyereknek is így a legjobb. Hanem az, ha van valaki, akire a várandós nő számíthat.

A budapesti tüntetéseken nem öltek meg iskolás lányokat, amiért elégették a hidzsábjukat. Sajnos, harcos feministáinkat túlságosan lefoglalta a „szívhang-rendelet” ahhoz, hogy a ténylegesen elnyomott nőtársaikkal vállaljanak szolidaritást.

Kép:  pestisracok.hu, mandiner.hu