Interjút adott a magyarnemzet.hu-nak a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Rigó Csaba Balázs több erős mondatot, bejelentést is megfogalmazott:
– A magas inflációról: a jelenség mögött részben egyes piaci szereplők megnövekedett nyereségéhsége állt, aminek a lakosság ki volt szolgáltatva.
– Az online árfigyelőről: a rendszer 2024-ben is elérhető lesz, sőt a fogyasztók javaslatára bekerülnek az alapvető glutén-, laktóz- és tejfehérjementes termékek, illetve például a marhahús is.
– A Booking-ügyről: el kell érni, hogy egyetlen vállalkozás se hozhassa kiszolgáltatott helyzetbe se a pihenni vágyókat, se a nekik szállást kínáló magyar vállalkozókat.
– A közösségi médiáról: az egész világon megérzik majd a TikTok felhasználói, hogy a cég ellen fellépett a magyar versenyhatóság.
– Az új vizsgálatokról: januárban piacelemzést indít a GVH, amelyben a mesterséges intelligencia piaci versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásait, kockázatait vizsgálja.
– A nemzetközi ügyekről: a magyar hivatal januártól megfigyelőként csatlakozik a türk államok versenytanácsához.
A pénzügyi tárca becslései szerint a decemberi infláció hét százaléknál is alacsonyabb lehet. Ön ugyan a versenyhatóságot vezeti, de idén a GVH sokat foglalkozott az árak ügyével, így adódik a kérdés: saját sikerüknek is érzik, hogy az infláció az év eleji 25 százalékról az esztendő végére igencsak lecsökkent?
A Gazdasági Versenyhivatal mindig a magyar fogyasztók és a tisztességes vállalkozások oldalán áll, a bajban pedig a magyar emberek különösen is számíthatnak a versenyhatóságra. Nem volt kérdés, hogy nekünk is lépnünk kell, számos egyéb ok mellett ugyanis azonnal érzékeltük, hogy
felborultak, torzultak a piaci viszonyok, ami hozzájárulhatott a kiemelkedő mértékű hazai inflációhoz.
Célzott és gyors vizsgálatokat indítottunk a tejtermékek és bizonyos tartós termékek piacán. Ezek tényszerűen igazolták a hipotézisünket.
Nevezetesen?
Nevezetesen azt, hogy egyes kereskedelmi szereplők, köztük az elmúlt években a magyar piacon százmilliárdos profitot termelő nemzetközi multicégek
a költségeik emelkedésénél nagyobb mértékben, indokolatlanul növelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát.
A gyorsított ágazati vizsgálataink egyértelműen alátámasztották, hogy az infláció mögött részben egyes piaci szereplők megnövekedett nyereségéhsége állt, aminek a lakosság ki volt szolgáltatva. Némely vállalkozások kihasználták, hogy
egyes termékek iránt az árak jelentős emelkedése ellenére sem csökkent érdemben a kereslet.
Megfigyelhető volt emellett az is, hogy a boltok a hatósági áras élelmiszereken elszenvedett veszteségeiket más, kedvelt élelmiszerekre terítették szét. Ez is hozzájárult a kiugró mértékű élelmiszer-inflációhoz.
Tehát egyes vállalkozások nyerészkedtek. Ha a vásárlókat kérdezné, feltehetőleg általános álláspont lenne, hogy az ilyen kereskedelmi magatartás tűrhetetlen. S bizonyára abban sem volna nézetkülönbség, hogy az államnak meg kell akadályoznia az ilyen helyzet újbóli előfordulását. Lehetséges ez?
Először is Magyarországon nincs árhatóság, az árak meghatározása alapesetben a piaci szereplők feladata, lehetősége. A kormány persze különleges időszakokban beavatkozhat, ahogy tette is az ársapkák bevezetésével vagy a kötelező akciózás elrendelésével. Ezek, különösen az ársapkák, a jogszabályok adta keretek között nyilvánvalóan torzították a piaci viszonyokat, ugyanakkor
a kormányzati intézkedések óriási segítséget jelentettek elsősorban azoknak, akik a leginkább ki voltak szolgáltatva az árak emelkedésének.
S mit tehet a GVH?
Figyeljük a piaci folyamatokat, keressük az esetleges kartellt, összebeszélést. De mozgásterünk ennél jóval szélesebb.
Immár gyorsított ágazati vizsgálatokat végezhetünk, s az élelmiszerpiacon végeztünk is ilyet az év elején, amiből számos információ származott.
Egyrészt azt láttuk, hogy a kiskereskedelmi cégek képesek hatni a teljes értékláncra, tárgyalási pozícióikkal, beszállítóik megválasztásával kedvezőbb árakat tudnak elérni. Ám kiderült az is, hogy a fogyasztók számára nehézkes, körülményes, időigényes az egyes üzletek árainak összevetése, magasak a keresési költségek. Ezeket felismerve jutottam oda, hogy
a GVH elnökeként javaslatot tettem az online árfigyelő rendszer kialakítására.
Az árfigyelő eredményei kapcsán sokszor a csodafegyver kifejezés olvasható a sajtóban. De valóban az?
Az online árfigyelő nem csodafegyver, de kétségkívül hatékony eszköz. Nemzetközi példákból láttuk, hogy több európai országban – a görögöknél, a románoknál és a németeknél – működnek hasonló ár-összehasonlító rendszerek, amelyek hozzájárultak az árak kordában tartásához.
A hazai verzió csökkentette a fogyasztók keresési költségeit, átláthatóbbá tette az árakat, ezáltal ösztönözte a kiskereskedők közötti versenyt,
ami a teljes ellátási láncban árcsökkenést indított el. Az infláció ilyen mértékű mérséklődéséhez ugyanakkor az árfigyelő mellett több más tényező is hozzájárult:
a jól időzített kormányzati intézkedések, a jegybank erőfeszítései, a GVH célzott vizsgálatai és az árfigyelő együtt nagyobb versenyt kényszerítettek ki,
így jutottunk el már ősszel az egy számjegyű inflációhoz.
Jövőre is marad az árfigyelő?
A fogyasztói visszajelzések szerint van rá igény: az egyedi látogatók száma megközelítette a másfél milliót,
a megfigyelt 62 termékkategória döntő többségében pedig csökkentek az árak, egyes termékek esetében 20-25, akár 30 százalékkal.
A rendszer jelentőségét a kormány is értékeli, a kabinet ugyanis döntött arról, hogy az árfigyelő 2024-ben is elérhető lesz. Mivel a rendszert a GVH működteti, így a mi feladatunk a szükséges eszközök és források garantálása, amely biztosított. Sőt, fejlesztések is lesznek, s a fogyasztók javaslatai alapján újabb termékkategóriákkal bővül az árfigyelő. Magyarországon több mint hárommillióan élnek különböző élelmiszer-érzékenységgel, ezért
bekerülnek az árfigyelőbe az alapvető glutén-, laktóz- és tejfehérjementes termékek, illetve például a marhahús is.
Az a célunk, hogy az online árfigyelő még nagyobb hatást gyakoroljon az árak kordában tartására és a piaci versenyre úgy, hogy a minőségi szempontok, a hazai termelők érdekeit is támogassák.
Ha már a piaci versenyt említette: a közösségi oldalak és az online kereskedelmi platformok mennyiben befolyásolják a versenyt?
A magyar versenyhatóság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a családok, a gyermekek, a betegek és az idősek védelmére, ehhez pedig kulcskérdés a sokak helyzetét befolyásoló nagy technológiai vállalkozások piaci magatartásainak vizsgálata.
Volt is mit vizsgálniuk, az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eset a Booking.com ügye volt. A közvetítő nyáron hosszabb ideig nem fizette ki a magyar szálláshelyeknek járó pénzt.
Nyáron gyorsan léptünk, vizsgálatunk megállapításait pedig a napokban véglegeztük. Fellépésünk nem egy konkrét cég vagy a Booking ellen irányult, inkább
az online szálláshelyfoglalási piac zavarainak kezeléséért akartunk tenni.
Világossá vált ugyanis, hogy a hazai szolgáltatók kiszolgáltatottak az online közvetítőkkel szemben. Célunk, hogy egyetlen vállalkozás se hozhassa többé kiszolgáltatott helyzetbe se a pihenni vágyókat, se a nekik szállást kínáló magyar vállalkozókat. Mélyreható szakmai elemzés után konkrét jogszabály-módosítási, illetve az online platformok gyakorlati működését befolyásoló javaslatokat tettünk, amelyek visszaköszönnek az Országgyűlésnek december közepén benyújtott törvényjavaslatban. A megállapításaink alapján
indokolt a szálláshelyfoglalási oldalak szerződési feltételeinek szigorítása, szükséges a tisztességtelen, illetve az árversenyt akadályozó szerződéses gyakorlat tiltása.
Örülök, hogy a munkánk eredményei gyorsan hasznosulhatnak.
A Booking mellett akadt dolguk a TikTokkal is. Előbbi vizsgálatuk törvénymódosításhoz vezetett, utóbbitól viszont még ennél is nagyobb hatást várnak. Nagyra törő elképzelések…
Igen, de nem véletlenül. A november legvégén zárult ügynek egyértelműen globális hatása is lesz, amelyet világszerte érzékelnek majd a felhasználók. Három évvel ezelőtt indítottunk vizsgálatot a TikTokkal szemben, mert úgy láttuk, hogy nem megfelelően tájékoztatja a felhasználókat, és
főként a kiskorú – közte a magyar gyermekkorú – felhasználókkal kapcsolatban azonosítottunk komoly kockázatokat.
Szisztematikusan tereltük a TikTokot olyan irányba, amellyel valódi változást érhetünk el.
Hogyan fogadta a TikTok a magyar versenyhatóság terelgetési szándékát?
Kezdetben szóba sem akartak állni velünk. Általában is jellemző a nagy technológiai óriásokra, hogy nehezen fogadják el a különböző vizsgálatokat. Szakértő kollégáimnak, a GVH Versenytanácsának nagy tapasztalata van az ilyen ügyekben.
Korábban már megreguláztuk a Facebookot, a Google-t, az Apple-t, a PayPalt vagy a már említett Booking.comot is, jelenleg pedig vizsgálódunk a Vibernél és a Microsoftnál.
De visszatérve a kérdésre, a TikTok egy sor olyan intézkedés végrehajtását volt kénytelen vállalni, amelyek szavatolják, hogy javuljon a platform kommunikációja, a magyar fogyasztók megismerjék az alkalmazás jellemzőit, és tudatosabb döntéseket hozhassanak a szolgáltatással kapcsolatban. A GVH által előírt intézkedések többsége a gyermekek védelmét szolgálja.
Ilyen a szülői felügyelet és egyéb a gyermekeket védő beállítások népszerűsítése vagy a 20 százalékos reklámkorlát önkéntes alkalmazása, amit versenyhatósági eljárásban először vállalt egy nagy közösségimédia-szolgáltató.
Globális hatása lesz annak is, hogy a TikTok világszerte létrehoz egy online adatvédelmi központot. A megoldás szolgáltatásai és tartalma magyar nyelven is elérhető lesz.
A technológia fejlődése ad más típusú feladatokat is a versenyhatóságnak?
Mindenképpen. Ezt jól példázza, hogy januárban új piacelemzést indítunk, amelyben a mesterséges intelligencia piaci versenyre és fogyasztókra gyakorolt hatásait, kockázatait, alkalmazási gyakorlatait vizsgáljuk majd. Aktív fellépéseinek nyomán a GVH tavasszal tagságot nyert az úgynevezett magas szintű nemzetközi munkacsoportban is, amely az Európai Bizottságot segíti a digitális piacokról szóló jogszabály, röviden a DMA betartatásában.
A tagság lehetőséget ad arra, hogy szakembereink bátran kiálljanak a keresztény és a magyar értékek mellett, alakítsák az európai joggyakorlatot, védjék a gyermekeket és a családokat.
Ha már a nemzetközi szerepvállalásukat említette, idén novemberben a világ versenyhatóságait tömörítő szervezet, az ICN irányító testületének állandó tagjává választották. Milyen típusú feladatról van szó?
Évről évre egyre aktívabb tagjai vagyunk a versenyhatóságok nemzetközi közösségének. Törekszünk arra, hogy megismerjük és alkalmazzuk a legjobb nemzetközi megoldásokat, illetve széles körben megosszuk a tapasztalatainkat, jó hírét vigyük a magyar versenyjognak és Magyarországnak, a választott tagsággal erre is új lehetőség nyílik.
Olyan országokkal ülünk egy asztalnál, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, India, Kanada és Brazília.
De kiemelhető az is, hogy januártól még szorosabbra fűzzük az együttműködésünket a türk államok versenyhatóságaival, megfigyelőként csatlakozunk a türk államok versenytanácsához. A rendkívül széles körű külkapcsolati és nemzetközi szakmai tevékenységünk során is mindig a magyar érdekeket tartjuk szem előtt, és bártan élünk a jogszabályok adta lehetőségeinkkel.
Mit vár az új évtől?
Gazdasági növekedést, a magyar családok reáljövedelmének emelkedését alacsony infláció mellett. Versenyhatóságként többek között úgy is szeretnénk ehhez hozzájárulni, hogy
a megelőzésre és az edukációra helyezzük a hangsúlyt.
Februárban elindítjuk a Magyar Compliance Akadémiát, ami egy beszélgetéssorozat a gazdaság szereplőivel.
Fotó: Havran Zoltán
