A Mandiner.hu/Makronóm cikke
Duke of Richmond 144 évvel ezelőtt meghívta házába Kincsem, a versenyló csapatát. A herceg leszármazottja ezúttal újra így tett, csak most nem egy versenyló, hanem a magyar versenyautó,a Kincsem Hyper GT fejlesztőit látta vendégül. Hátborzongató történelmi analógia, minek köszönhető az elismerés?
Lord March-ról, Richmond grófjáról azt érdemes tudni, hogy a Goodwood Estate tulajdonosa. Ez egy tizenkétezer hektáros birtok, itt található többek között az egykori repülőtér, ahonnan a második világháború alatt a Spitfire-k szálltak fel, hogy megvédjék Angliát a német invázió idején. Ebből a repülőtérből lett később a Goodwood motorsport centrum, versenypályával. Itt található egyébként az a Goodwoodi lóversenypálya is, ahol 1878-ban Kincsem nyert, és ezzel megalapozta nemzetközi hírnevét.
Mindez csupán tisztelgés volt a múlt előtt, vagy a jelenkori Kincsem-sztori szempontjából is hozott előrelépést?
A meghívásom egy nagyon szűk körű partyra szólt, mindössze tizenöten voltunk jelen, rajtam kívül többnyire korábbi Forma-1-es világbajnokok, színészek, autógyűjtők. Olyan emberek, akiket eddig csak nemzetközi tv-csatornákon láttam. Hirtelen nem is értettem, hogy kerültem ide. Majd a gróf behívott bennünket egy különleges kastélyterembe, ahol az ősei portréit és a családi ereklyéket őrzi, többek között – egy üvegvitrin tetején – a díjnyertes versenyló szobrát. Ekkor értettem meg, hogy Kincsem története mennyire fontos Goodwoodnak.
Mi volt az, ami megfogta az illusztris társaságot?
Mindig is hittem a Kincsem brand sikerében, hogy felkelti majd a vevők érdeklődését, de amit itt tapasztaltam, az minden várakozásomat felülmúlta. Persze a technikai háttér is szerepet játszik, azok az angol cégek, amelyek részt vesznek a Kincsem-programban, a McLaren Applied, Cosworth, Ricardo, ezek ezer szállal kötődnek Goodwoodhoz. Az ott tömörülő versenypilóta-közösség évek óta nyomás alatt van, hogyan tudnának zöldebbek lenni.
Ezek a vevők ugyanakkor jellemzően motorhang-orgiát akarnak hallani, amit az elektromos motorok nem tudnak produkálni.
Mi viszont a Kincsem jövőbeni hidrogén motorját egy nem szokványos preferencia skála szerint fejlesztjük, ahol az első a sound quality, azaz a motorhang élmény. Ez nagyon megfogta őket.
Ha jól tudom, először elektromos meghajtást terveztetek a Kincsem Hyper-GT-nek. Miért váltottak, és miért pont hidrogénre?
Nagyon egyszerű a válasz. A teljes elektromos hajtás a hiperauto kategóriában megbukott. Az elektromos hiperautók piacán egyetlen gyártó sem tudta az önmaga által meghatározott, limitált gyártási számot értékesíteni, de még a felét sem. Dacára annak, hogy ezek az autók kis példányszámban készülnek. A vevők nem fogadták el ezeket az új márkákat, amelyek nem rukkoltak elő új hajtáslánc konstrukcióval, alapvetően egy 2008-as Tesla Roadster példáját követik.
Mi már a projekt fejlesztés korai fázisában rájöttünk, hogy csinálhatunk egy 2000 lóerős skateboardot (gördeszkát, ami az ilyen lapos sportautók egyik gúnyneve – a szerk.), de senki nem fogja megvenni. Gyorsan kiderült számunkra, hogy a vevők egy zöld, zéró karbonkibocsátású, de ugyanakkor motorhangélmény-központú autót akarnak.
Mivel a hidrogén motorból kiáramló gázok ugyanazon hangélményt tudják biztosítani megfelelő kipufogó rendszer tervezésével, mint egy benzinmotor, a döntés egyértelmű volt, és a hidrogén belsőégésű motor felé vettük az irányt.
Nem is akármilyen motorról beszélünk, az átlagember számára nem is könnyen felfogható, úgynevezett nanofotonikus fényaktiválású szilárdtest-hidrogén-hibrid hiperautóról szólnak a hírek.
A fejlesztés közben kerestük a hidrogén tárolásának új generációs megoldásait, így találkoztunk az amerikai védelmi minisztériummal együttműködő Plasma Kinetics-szel. A technológia a Pentagon besorolása szerint négyes szintű, azaz „laboratorium tested” szinten áll. A működési elve az, hogy a nanostruktúrával ellátott fóliára felvitt magnézium izotóp tényleges légköri nyomáson tárolja el a hidrogént, amelyet később egy lézersugár segítségével szabályozottan tudunk felszabadítani.
Hol tart most ez az egyedi fejlesztés?
Ezt a rendszert kell a járműbe integrálnunk, de a legnagyobb kihívásra már sikerült megtalálnunk a megoldást. Ez nem más volt, mint hogy egy 200 kilogrammos kanisztert – amelynek percenkénti fordulatszáma 300 – kellett a kocsiban elhelyeznünk, és megvizsgálnunk, milyen hatással bír a járműdinamikára.
Megoldottuk, leszimuláltuk, most kezdünk bele a technológia gyakorlati átültetésébe,
szóval hosszú még az út, de már most ragyog a szemünk az eredmények láttán.
Hogyan sikerült egy ilyen technológiához hozzájutni?
Versenyben voltunk az erre az ágazatra meghatározott kizárólagosságért egy másik nagy múltú autógyár megbízottjaival. Mi nyertünk. Az a technikai fejlesztői háttér, amelyet a McLaren Applied és a Ricardo biztosít, meggyőző volt az amerikaiaknak, főleg a Ricardo defence, tehát a védelmi szektorbeli jogosítványai.
Ráadásul a Plasma Kinetics-et alapító Paul Smithnek volt magyar felmenője, és a Kincsem története is lenyűgözte,
és nagyon megfogta. Illetve a nagymamám testvérei ‘56-ban az Egyesült Államokba disszidáltak, és úgy alakult, hogy unokatestvérem édesapja tervezte az F14-es es F15-ös vadászgépek elektronikai rendszereit, ezzel Arizonában hírnevet szerzett a szakmában. A szilárdtestű hidrogéntárolás feltalálója szintén annak a vállalatnak volt a fejlesztő mérnöke, ahol ő is dolgozott. Amikor ez a szerencsés véletlen kiderült, született egy bizalmi légkör, ami kiegészülve a szimpátiával és a brit műszaki háttérrel elnyerte ezt a technológiai szektor-kizárólagosságot.
Ha a hiperautók terén nem is, de úgy tűnik, mindenhol a hagyományos elektromos autók hódítanak jelenleg. Mit gondol, melyik technológiáé lesz a jövő?
Hasonlóan az energetikai szektorhoz, ahol energiamixekről beszélnek, szerintem a közlekedésben is hasonlóan alakul majd a helyzet. Hiszen városi használatra a litium ion akkumulátoros autók tökéletesek, persze csak ott, ahol ki van építve az infrastruktúra.
Azonban tisztán látszik, hogy ha egy varázsütésre minden jármű elektromos autóvá változna, az katasztrófa lenne.
Nem bírná a rengeteg töltőt kezelni a jelenlegi elektromos hálózat, az utakat a megnövekedett súly nagyobb terhelésnek tenné ki, ami a jövőbeni infrastruktúralis fejlesztési és karbantartási költségek miatt iszonyatos terheket róna a társadalomra, és akkor még nem is beszéltünk a lítiumbányászat káros következményeiről. Szóval igen,
a hidrogén komoly szerepet fog vállalni főleg a nagy teljesítményű járművek szektorában, például teherautók, haszongépjárművek, valamint az izmosabb sportautók, SUV-k körében.
Nekünk éppen ezen a területen, az 500 kilowatt teljesítmény feletti személygépjárművek szektorába van kizárólagosságunk a technológiára.
Mikorra várható a hidrogénforradalom?
Az, hogy milyen gyorsan terjed el a technológia, attól függ, hogy milyen gyorsan építik ki a hidrogén infrastruktúrát. Jelenleg az ipar a nagynyomású 700 bar-os kompresszált tárolásra kezd átállni, ennek utántöltő hálózatának kiépítése nagyon költséges, kétmillió euró egy kisebb benzinkút esetében. A Plasma Kinetics technológiája abban lesz úttörő, hogy nem kell hozzá infrastruktúrát kiépíteni, hanem egyszerűen kiszállítható a benzinkutakra, sőt otthon, egy házi elektrolizátorral is feltölthető lesz. Tudjuk, hogy ez is terjed, mivel mi folyamatosan megosztjuk az Arizonai céggel a fejlesztési adatainkat, cserébe ők is informálnak minket arról, milyen piaci szereplők készülnek átvenni ezt a technológiát, és ezek az adatok bizakodásra adnak okot.
Nyitókép: automotor.hu