1.    Barátkozni menő!

Akár lesz szeptemberben gólyatábor, akár nem, az egyetemen általános érvényű szabály, hogy illik nyitottnak lenni. Nincs abban semmi meglepő, ha valaki csak úgy szóba elegyedik a másikkal a folyosón vagy a könyvtárban, ne ess zavarba, ha az első nap spontán megszólítanak!

A laza, barátkozó, nyugodt embereket mindenki szereti.

Ellenben ha még mindig a gimis klikkesedés emléke él benned, egy nagy egyetemen könnyen egyedül találhatod magad. Egy ötvenfős csoportban könnyű elveszni, a középiskolával ellentétben egy főiskolán nem működik az, ha kizárólag két-három ember társaságára támaszkodsz. Az egyetemen mindenki arra törekszik, hogy minél szélesebb és színesebb ismeretségi körre tegyen szert. 

2.    Hirtelen megnőtt szabadidő

A szorgalmi időszakban szinte senki sem lesz, aki óráról órára fog tanulni, kivéve persze, ha számonkérésre számíthattok. Ráadásul az összes órára sem kötelező bejárni. Ez azt jelenti, hogy a reggeli vagy esti órákban több időt tölthetsz el úgy, ahogy azt te jónak látod! Szeptembertől sokkal szabadabban oszthatod be a saját idődet! Te döntöd el, mikor fekszel le, mikor tanulsz, mennyi sorozatrészt nézel meg, kikkel mész szórakozni. 

3.    Az órarend

Felejtsd el azt, hogy reggel nyolctól délután négyig ülsz az iskolapadban! Az egyetemi előadások a nap legváltozatosabb óráiban is lehetnek, például előfordulhat olyan is, hogy az egyik nap déltől fél kilencig tartanak az óráid, másnap pedig csak egy szemináriumra kell bemenned, ami délután háromkor kezdődik. Eleinte talán az is furcsa lesz, hogy egy óra nem 45 perc, hanem akár 2-3 órás is lehet. De ne aggódj, a legtöbb egyetemen több büfé és kávéautomata is található! (Általában szintenként egy.) 

4.    A tanárok nem kezelnek többé üresfejű gyereknek

Na jó, lehet, hogy némely tanár tényleg lekezelő lesz. De gyereknek egyik sem fog tekinteni. Ez azt is jelenti, hogy senki nem szól majd rád, hogy „hogyan ülsz?”, „ne igyál órán!” vagy „elveszem a telefonod, ha nem rakod el azonnal!”.  Meg azt is, hogy a csoportnak igenis van beleszólása abba, hogy mikor szeretne zh-t írni, vagy hogy milyen témából és mikor tartasz előadást. Persze az is újdonság lehet a középiskola után, hogy

az oktatók magáznak, nem pedig Ricsinek, Dorcinak, Gabinak és Hajninak szólítanak titeket.

A szeminárium pedig nagyszerű alkalom arra, hogy egy inspiráló szakmai beszélgetést folytassatok a kurzusoktatóval. 

5.    Műveltnek lenni menő! 

A középiskolában talán még a looser, geek, stréber jelzőkkel illeték, aki valamilyen téren folyton jó jegyeket szerzett, és rajongott egy témáért, az egyetemen azonban merőben más a helyzet. Akit mondjuk középiskolában furának bélyegeztek a filozófia iránti érdeklődése miatt, az lehetséges, hogy

népszerű, érdekes, intelligens, vonzó egyéniség lesz majd az egyetemen.

Feltéve, ha ez a szenvedély kellő nyitottsággal is párosul. Vagy az is lehet, hogy egy könyvmolyból lesz a legnépszerűbb bölcsészhallgató. Talán te vagy az, akire az osztályból furcsán néznek, amiért képes vagy hosszú percekig belefeledkezni egy festménybe, de a képalkotás szakon már te leszel az az érzékeny, fogékony fiú vagy lány, akivel órákig lehet beszélgetni van Gogh művészetéről!  Az ilyen emberek pedig érdekesek. Az egyetemen, egy teljesen új környezetben senkit sem az érdekel, hogy az előző iskoládban kiket ismertél, de a szenvedélyes emberek megnyerőek!

illusztráció: univet.hu