A képviselő- és polgármesterjelöltek bejelentésére szeptember 9-én 16 óráig volt lehetőség, a határidőig összesen több mint 55 ezer jelöltet jelentettek be. A választási bizottságok mellett működő választási irodáknak kellett ellenőrizniük a benyújtott ajánlások érvényességét, és azt, hogy összegyűjtötték-e a jelöltek az induláshoz szükséges ajánlások számát. A választási bizottságoknak a bejelentéstől számított négy napjuk volt arra, hogy nyilvántartásba vegyék a jelölteket.
A hétfőn bejelentett jelöltek nyilvántartásba vételéről legkésőbb pénteken kellett dönteniük a bizottságoknak, ez ellen három napon belül – hétfőig – van lehetőség jogorvoslattal élni.
Amennyiben nem érkezik jogorvoslat, a választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételéről szóló döntése hétfőn délután 4 órakor jogerőre emelkedik, és az illetékes választási bizottság ezt követően dönthet az egyéni listás, illetve az egyéni választókerületi és a polgármesteri szavazólapok (valamint a települési nemzetségi szavazólapok) „képéről”, ez az úgynevezett imprimálás.
A jelölőszervezetek delegáltjaival bővült választási bizottságok ekkor tulajdonképpen elfogadják a szavazólapon szereplő jelöltek, jelölőszervezetek nevét, sorrendjét, valamint logóját – utóbbit a választási eljárásról szóló törvény értelmében egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni.
Ha azonban érkezik jogorvoslati kérelem, a bírósági felülvizsgálatra szintén három nap áll rendelkezésére, vagyis az illetékes bíróságok legkésőbb csütörtökig döntenek a jogorvoslati kérelmekről. Így csütörtökig mindenhol lezárulhatnak a jogorvoslatok a pénteken hozott döntések ügyében.
A kompenzációs listák és a megyei listák bejelentésének határideje szeptember 10. volt, az aznap benyújtott listák nyilvántartásba vételére szombatig volt idejük a választási bizottságoknak és természetesen ezek ellen is lehet jogorvoslattal élni.
A szavazólap adattartalma ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ennek benyújtási határideje azonban nem három, hanem egy nap. A bíróságoknak ugyancsak egy napjuk van a döntésre.
A szavazólapok képének elfogadása után kezdődhet meg szavazólapok nyomtatása.
A választási bizottságoknak azonban nem kell elfogadniuk azoknak a választásoknak a szavazólapját, amelyeket jelöltek hiányában nem tartanak meg.