Napfogyatkozás Magyarországon: csak nagyon ritkán kaphatjuk fel fejünket egy ilyen rendkívüli hír hallatán, mivel a különböző típusú napfogyatkozások megfigyelésére többnyire sok-sok évet, estenként akár több évtizedet is várnunk kell - írja a Magyar Nemzet.
Napfogyatkozás Magyarországon: ezt érdemes tudni az égi jelenségről
A napfogyatkozás olyan csillagászati jelenség, amikor a Hold a Föld és a Nap között áll, így a megfigyelő számára részben vagy teljesen eltakarja a Napot. Napfogyatkozások tehát csak újhold idején következhetnek be, de fontos hangsúlyozni, hogy nem minden újholdkor, hanem csak ha újhold idején az égi kísérőnk a Föld körüli pályája leszálló vagy felszálló csomópontjában áll. Mivel a holdpálya nagyjából 5 fokos szöget zár be az ekliptikával, ezért a Hold a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett hol egy kissé feljebb, hol pedig kissé lejjebb áll.
Amikor e vonal közelébe kerül (ezek a fel-, illetve a leszállópontok) akkor következik be a napfogyatkozás. Noha a Hold tényleges átmérője csak a 400-ad része a Napénak, de mivel 400-szor közelebb van hozzánk mint a Nap, a két égitest látszólagos átmérője azonos: ez az oka annak, hogy bizonyos feltételek együttállása esetén a Hold korongja képes teljesen kitakarni a Napot. Mivel a Hold kissé elnyúlt elliptikus pályán kering a Föld körül ezért a látszólagos mérete hol valamivel nagyobb, hol pedig valamikor kisebb a nap látszólagos átmérőjénél. Noha szabad szemmel ez a méretváltozás nem igazán látható, de ez, valamint a Föld-Hold/Nap-Föld ekliptika különbsége eltérő típusú napfogyatkozásokhoz vezet.
Részleges napfogyatkozás lesz szombaton
Amikor nem a Hold teljes árnyéka vetül a Földre, hanem csak az úgynevezett félárnyéka érinti bolygónk felszínét, akkor beszélünk részleges napfogyatkozásról. Ilyenkor a Föld egyetlen pontjáról sem látható úgy a Hold, hogy teljesen kitakarná a Napot. A részleges napfogyatkozások csak nagyobb kitakarás esetén feltűnőek. De milyen lesz a Magyarországról is megfigyelhető március 29-i részleges napfogyatkozás?
A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint 2025. március 29-én közép-európai idő (CET) szerint délelőtt 11:51-kor "harap bele" a Hold a Napba, a fogyatkozás pedig 12:21-kor éri el a maximumát. Bár a holnapi részleges napfogyatkozás korántsem lesz annyira látványos mint egy teljes, vagy pedig egy nagyobb kitakarással együtt járó részleges napfogyatkozás, de mindenképpen érdekes és szép látványt fog nyújtani egy napfóliával ellátott távcső, vagy szintén speciális napszűrővel rendelkező binokulár látómezejében, és napszűrőn át nézve szabad szemmel is észrevehető lesz.
Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy szabad szemmel sohase nézzünk a Napba! Ha valaki akár csillagászati távcsővel, akár csak egy egyszerű kézi látcsővel megfelelő napszűrő nélkül próbál a Napba nézni, garantáltan elveszíti a szeme világát. A lencsés vagy tükrös távcsövek ugyanis fókuszálják a napfényt, így akár egyetlen másodperc is elegendő arra, hogy az erős fény kiégesse a szemünket. Akár távcsővel, akár puszta szemmel akarjuk a jelenséget megfigyelni, ezt csak és kizárólag megfelelő napszűrővel tegyük! Minőségileg ellenőrzött, biztonságos napszűrőket csillagászati távcsöveket forgalmazó szakboltokban szerezhetünk be viszonylag olcsó áron.
A március 29-i részleges napfogyatkozás 12:50-kor fog véget érni, amikor teljesen megszűnik a holdkorong részleges takarása. Budapesten a Svábhegyi Csillagvizsgáló, vidéken pedig a helyi bemutató csillagvizsgálók szerveznek távcsöves bemutatót az érdeklődők számára.
Mikor lesz teljes napfogyatkozás Magyarországon?
A napfogyatkozások egyes típusai közül kétség kívül a teljes napfogyatkozása leglátványosabb csillagászati jelenség. Ilyenkor a Hold teljes árnyéka vetül a Földre, és a Hold látszólagos mérete meghaladja a Napét. A teljes napfogyatkozás maximumakor rövid időre csaknem teljes sötétség áll be, és láthatóvá válik a napkorona is. Az úgynevezett totalitás, vagyis a teljes fogyatkozás földrajzi sávján kívül ez a pompás égi jelenség részleges napfogyatkozásként látszik.
Magyarországon utoljára 1999. augusztus 11-én volt teljes napfogyatkozás.
A következő, hazánk területéről láthat teljes fogyatkozásra még sokat kell várnunk: legközelebb 2081. szeptember 3-án látható ilyen csillagászati jelenség.
Ha valakik nem szeretnének ilyen sokat várni, azok számára van egy jó hírünk: Európa területéről is megfigyelhető teljes napfogyatkozás lesz ugyanis 2026. augusztus 12-én, valamint a rá következő évben, 2027. augusztus 2-án. Az előbbi Izland és Spanyolország, az utóbbi pedig Spanyolország és Gibraltár területéről lesz totalitásként észlelhető.
Mindkét esemény Magyarország területéről szépen fedett részleges napfogyatkozásként lesz észlelhető,
tehát a holnapi eseményen kívül az elkövetkező két évben is láthatunk napfogyatkozásokat. Ezután a legközelebbi, hazánk területéről szintén részleges napfogyatkozásként látható csillagászati eseményre 2030. június 1.én fog sor kerülni.
A fedés egy másik különleges típusa az úgynevezett gyűrűs napfogyatkozás. Ez akkor következik be, amikor a Nap látszólagos átmérője nagyobb mint a Holdé, ezért ilyenkor a teljes takarás idején is a Hold sötét tömege mögül izzó gyűrűként kilátszik a Nap pereme.
Amit a holnapi égi jelenségről érdemes tudni:
- a részleges napfogyatkozás közép-európai idő (CET) szerint 11:51-kor kezdődik,
- a fogyatkozás 12:21-kor éri el a maximumát és 12:50-kor fog véget érni,
- semmilyen körülmények között se nézzünk védőszűrő nélkül a Napba, sem szabad szemmel, sem pedig távcsővel.
Fotó: Wikimedia Commons/Helder da Rocha,Wikimedia Commons/Mike Run, Wikimedia Commons/Luc Viatour, Bienvenido Velasco / MTI/EPA/EFE
Forrás: magyarnemzet.hu
