Kevésbé optimista a kormány az idei növekedéssel kapcsolatban, jövőre azonban már látványos gyorsulásra számít – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztériumban kiosztott sajtóanyagból. Nagy Márton miniszter ismerteti a 2026-os költségvetést megalapozó makrogazdasági fundamentumokat. Ezek alapján a kormány várakozásai szerint nem teljesül az eredetileg 3,4 százalékra tervezett GDP-növekedés 2025-ben, ezt 2,5 százalékra vágták vissza. Viszont jövőre már gyorsulhat a gazdaság, 2026-ra 4,1 százalék GDP-bővülést vár 3,6 százalékos infláció és 3,5 százalékos hiány mellett - írja a Világgazdaság.

Megkezdte a kormány a 2026-os költségvetés tervezését

„Elkezdtük a 2026-os költségvetést előkészíteni” – ezzel indokolt a mostani tájékoztatót Nagy Márton. Jelezte, hogy a költségvetés tervezése mindig a makrogazdasági fundamentumok ismertetésével kezdődik, ezt a kormány a legutóbbi ülésén elfogadta.

Nagy Márton szerint a főbb makromutatók alapján nincs jelentős különbség az NGM és az MNB előrejelzése között. Átlagosan idén 4,5 százalékos inflációval és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

A miniszter szerint a 4 százalék fölötti növekedés 2026-tól várható a magyar gazdaságban. Idén a harmadik negyedévben lehet először 3 százalék fölött a GDP-bővülés, a negyedik negyedévben már 4 százalék körül lehet. Nagy Márton szerint gyorsuló dinamika látható a növekedés terén, amiben leginkább a fogyasztás növekedése játszik közre.

Idén 4,1 százalékkal bővülhet a fogyasztás, majd 2026-ban 5,2 százalékkal. Emlékeztetett rá, hogy fokozatosan belépnek olyan kormányzati intézkedések, mint az adócsökkentések, amelyek a fogyasztást dinamizálják. Ez a 4-5 százalék körüli növekedés mind a kiskereskedelemben, mind a turizmusban fennmaradhat Nagy Márton szerint.

Nagy lehetőség a magyar gazdaság számára a német adósságfék reformja

A beruházások lassan épülnek, a termelésüket a közeljövőben megkezdő nagyberuházások ugyanakkor jelentős mértékben hozzájárulnak majd a GDP-növekedéshez. A német gazdasággal kapcsolatban elmondta, hogy az év elején is azt látni az ipari és az exportszámokban, hogy

a külső konjunktúra nem javul, miközben a belső már igen.

Az adósságfék reformja már 2025-ben 1 százalékponttal növelheti a német GDP-t. A magyar gazdaság szempontjából ez nagyon fontos és nagy lehetőség, „ha már észhez tértek” – fogalmazott. 

Az infláció Nagy Márton szerint idén átlagosan 4,5 százalék lehet, majd jövőre 3,6 százalékos lesz. Hangsúlyozta, hogy nagyon elkötelezettek, hogy leküzdjék az inflációt, ha már visszakúszott. A kormány a nyugdíjak vásárlóerejét megőrzi, a kiegészítő emelés keretében novemberben 91 milliárdot költenek erre.

Árstop jöhet a banki szolgáltatásokra

Az élelmiszer-inflációra rátérve elmondta, hogy több mint 100 termék árát szabályozzák, ennek köszönhető, hogy 18,1 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak az érintett termékeknél.

Nagyon nagy esély van a banki szolgáltatások esetén árstopra, 2024. december 31-i szintre vissza kell állítani a lakossági fizetési számlához kapcsolódó díjakat, újakat nem lehet kiszabni

– mondta, hozzátéve, hogy a bankokkal nagyon nehéz megegyezni. Talán könnyebb a telekommunikációs cégekkel, amelyek képviselőivel szerdán találkozik. Elvárják az önkéntes árcsökkentést, itt viszont sokkal nagyobb esélyét látja, hogy nem kell beavatkozni a piaci folyamatokba.

Nagy Márton szerint márciusban az élelmiszer-infláció 7 százalék körül alakulhat, szerencsére nem fog 9 százalék fölé kúszni, ahogy arra korábban számítottak. Ráadásul áprilisra le fog menni 5 százalékra, s az a kormány célja, hogy ezen a szinten is maradjon. 

A miniszter szerint az árrésstop működik, a következő hónapokban pedig meglepetésszerű inflációs adatokat is láthatunk majd.

Az viszont elismerte: nagy kérdés, hogy ebből hogyan fognak kijönni, lehet, hogy fokozatos kivezetésre lesz szükség.

Nagy Márton: nem szükséges a bérmegállapodás újratárgyalása

A 2025–29-es időszakban az átlagbérek 8 százalék feletti növekedését várja a miniszer, megismételte, hogy 2028 decemberére a versenyszférában eléri az 1 millió forintot a bruttó átlagbér Magyarországon.

A jelenlegi makrogazdasági feltevések alapján nem lesz szükséges a hároméves bérmegállapodás újratárgyalása

–- hangsúlyozta Nagy Márton. Szerinte nem áll fenn az, amiről Perlusz László, a VOSZ főtitkára is beszélt múlt pénteken, azt állítva, hogy újra kell tárgyalni a bérmegállapodást, mivel a GDP-növekedés a vártnál alacsonyabb, az infláció pedig magasabb lesz idén. „Szöveg szerint jelenleg 0,3 százaléknál tartunk, semmilyen módon nem látjuk az újratárgyalás szükségességét.”

Törvény lesz az ATM-ek telepítéséről

Újságírói kérdésre elmondta a miniszter, hogy szerdán tárgyal a távközlési cégek képviselőivel, akiknek el fogják mondani, hogy mit várnak el. „Itt három szereplő van, könnyebb lesz megegyezni, a bankoknál nem ez a helyzet” – mondta, hozzátéve, hogy az ATM-ek miatt törvényt fognak alkotni. Azt, hogy milyen gyorsan kell építeni őket, miniszteri rendeletben fogják szabályozni. „A bankszámlák kapcsán árstop felé haladunk” – jegyezte meg. 

Nagy Márton jelezte, hogy figyelik azoknak a termékeknek az árát is, amelyek nem tartoznak az árrésstop hatálya alá. Hangsúlyozta, csak olyan kivezetés lehetséges, amelyben az árak nem állnak vissza az eredeti szintre. „Ha kell, folytatjuk, ha kell, szélesítjük, ha kell, kilépünk belőle" – tette hozzá.

Nem kell módosítani a költségvetés alappályáját a gyengébb növekedés miatt

A GDP-előrejelzés csökkentése az oka a beruházások, a külső kereslet és az ipar –  mondta a miniszter, aki szerint nem indokolt a költségvetés módosítása, mivel a belső fogyasztás jól alakul.

Összességében nem látják, hogy kevesebb bevétele lenne a költségvetésnek, „tudunk az alappálya mentén haladni”.

Ugyanakkor elismerte, hogy a 2026-os büdzsére lehet hatással a külső kereslet gyengesége. Beszélt az adósság finanszírozásáról is, jelezte, hogy a lakossági állampapírok a vártnál jobban teljesítenek annak ellenére, hogy az ingatlanpiacon őrület uralkodik.

Nagyon úgy néz ki, hogy maradnak az extraprofitadók 2026-ban is

A kiskereskedelmi adó kivezetésének esélyét nullának látom

– mondta Nagy Márton a Világgazdaság kérdésére, miszerint tervezi-e az ideiglenesen, két évre tervezett extraprofitadók kivezetését 2026-ban. A tárcavezető a bankadó kapcsán sem látja esélyét ennek jövőre, mivel továbbra is magas az alapkamat, ezért nem csökkent az extraprofitjuk. Az energetikai szektor esetében könnyebb a helyzet, mert ott az Ural és a Brent típusú olajár közötti különbségtől függ. 

Mit szól az MNB-alapítványok körüli botrányhoz Nagy Márton?

„Elég korán elhagytam az alapítványok kérdését, nem akartam velük foglalkozni, most se szeretnék” – mondta Nagy, aki korábban az MNB alelnöke volt. Ugyanakkor jelezte, folyik a vizsgálat, amey majd kideríti, hogy megvan-e a vagyon, és hogy jogellenes magatartás volt-e. 

Nem olvastam az ÁSZ-jelentést, nem is akarom, a végén még ideges leszek

– mondta elég egyértelműen a miniszter. „Pontosan megadjuk azt a számot, ami a nyugdíjasoknak jár” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért nem hamarabb lesz a nyugdíjkorrekció, mint novemberben. Azzal indokolta, hogy az infláció lehet alacsonyabb és magasabb.

Egyáltalán nem biztos, hogy a Trump-féle vámok megütik a magyar autóipart
„Az, hogy mitől esünk el, azt a végén lehet elszámolni, harcolunk, hogy ezeket a pénzeket ne vonják el” – mondta az uniós forráselvonást firtató újságírói kérdésre Nagy, aki szerint politikai boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen. 

Nem látom egyértelműen, hogy Magyarország ebből vesztesen kerülne ki

– mondta Nagy. Rámutatott, hogy minden nagy cég tárgyalásban van az amerikaikkal, úgy véli, hogy a relokalizáción van a hangsúly, azonban egyelőre korai lenne messzemenő következtetéseket levonni.

 
Forrás: vg.hu
Fotó: AFP