Az internettel kapcsolatos nemzeti konzultáció tavaly május 18-án indult és szeptember 30-án záródott. Azóta már azt is tudjuk, hogy jogi garanciákat kíván teremteni a kormány arra, hogy az internetszolgáltatók valóban csökkentsék az árakat, miután 2017-től 27-ről 18 százalékra csökken az internet áfája.
Milyen volt az érdeklődés a téma iránt?
Igencsak komoly volt a polgárok, illetve a különböző szakmai és társadalmi szervezetek érdeklődése. 2015 őszére a nemzeti konzultáció eredményesen befejeződött, magától értetődő volt, hogy a nemzeti konzultáció keretében a polgárok által kinyilvánított szándék, akarat, fejlesztési elképzelések mit tartanak a legfontosabb megoldásoknak, azaz hogy mit szeretnének, milyen irányt vegyen Magyarországon az internet fejlesztése.
Ez az akarat irányadó a kormány számára?
Természetesen. A magyar polgárok által kinyilvánított akaratot a kormány irányadónak tekintette, ezért decemberben a kormány az internetKon, a nemzeti konzultáció eredményeire építve megalkotta a digitális jólét programját. Ennek a programnak a végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztosként tevékenykedhetek az elmúlt hónapokban. Ennek a programnak az egy mondatban összefoglalható filozófiája az, hogy Magyarországon minél több ember, minél könnyebb kapcsolódási lehetőséget teremtve, minél színvonalasabb tartalmat elérve tudjon internetezni. Ezt a célt szolgálják azok a komoly hálózatfejlesztési programok, amelyeknek a legfontosabbja a szuper-gyors internetfejlesztés.
Mit jelent konkrétan ez az internetfejlesztés?
Terveink szerint 2018 végére minden magyar háztartásba eljut a minimum 30 mbit/sec adatátviteli kapacitású vezetékes internet. A mobilinternet fejlesztését illetően is jelentős előrelépés lesz még az előttünk álló években. A hozzáférés lehetőségét bővíti és teszi könnyebbé nagyon sok ember számára, hogy jövő év január elsejétől 18%-ra csökken az internetezés ÁFA-ja. Magyarországon soha nem volt még ilyen alacsony az internetezés ÁFA-ja, tehát körülbelül 8-10%-kal fog csökkenni mindenkinek a havi előfizetési díja, beleértve a legolcsóbb csomagokat is. Sok ember számára, akiknek anyagi okok miatt még a legolcsóbb csomag sem volt megfizethető, így viszont elhárul ez az akadály.
Ugyancsak ezt, a minél több ember internetezését lehetővé tevő célt szolgálja, hogy jövő évtől egy úgynevezett digitális alapcsomag kötelező módon minden szolgáltatónál megjelenik. Reményeink szerint ez is sok tízezer, akár százezer nagyságrendben teszi lehetővé az eddig anyagi okokból nem internetezők számára azt, hogy internetezni tudjanak.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy van egy másik kapcsolódás, a világháló igénybevételét szolgáló program. Másfél éven belül minden magyarországi településen legalább egy közintézményben és legalább egy közterületen ingyenesen hozzáférhető Wi-Fi kapcsolódási lehetőség lesz, tehát akiknek nincs vezetékes, vagy mobilinternet előfizetésük, azoknak ezen ingyenes Wi-Fi hálózatokon keresztül lehetőségük lesz internetezni. Azt várjuk és reméljük ettől, hogy Magyarország el tudja érni azt az ambiciózus célt, hogy 3 éven belül legalább a magyar polgárok 85%-a rendszeresen internetező legyen, ami nem öncél.
Mit gondol, megváltozhatnak az internetezési szokásaink?
Nem szoktam kifigurázni azt, aki szabadidejében sokat internetezik, filmeket tölt le, különböző internetes játékokkal tölti a szabadidejét, de ma már az internetezés döntő részben nem erről szól. Dolgozni az internet kínálta lehetőségek nélkül nem lehet, a digitalizációnak nagyon fontos szerepe van az oktatási rendszer fejlesztésében. A 21. század iskolája a digitális iskola, ahol a digitális tananyagok elsajátítása digitális eszközök alkalmazásával (okostelefonokkal, laptopokkal, számítógépekkel) történik. Gyakorlatilag éveken belül szinte nem is lesz olyan munkahely, ahol komoly digitális tudás nélkül az ember tisztességgel el tudná végezni a munkáját.
Nagyon komoly állami szolgáltatások, mint például a közigazgatás, az önkormányzati igazgatás szolgáltatásai interneten keresztül lesznek elérhetőek. Olcsóbb, kényelmesebb és praktikusabb, hiszen nem kell alkalmazkodni a különböző ügyfélszolgálati irodák nyitva tartási idejéhez. Egészségügyi szolgáltatásokat is lehet az internet kínálta lehetőségeken keresztül gyorsan és rendkívül olcsón elérni. Egy szó, mint száz: a 21. század a digitális átalakulás időszaka lesz, ehhez pedig az kell, hogy minél többen megkapják az internetezés lehetőségét. Ehhez hálózatfejlesztésre, megfelelő digitális eszközökre és arra van szükség, hogy a digitális írástudás általánossá váljon. Természetes, hogy mindannyian tudunk írni és olvasni, hiszen ezek nélkül elképzelhetetlen lenne, hogy bármilyen munkát tudnánk végezni. Ugyanúgy a jelenben is már, de a jövőben még inkább természetesnek kell lennie, hogy a tökéletes digitális írástudással kell rendelkezni ahhoz, hogy az ember boldogulni tudjon.
Miniszterelnöki biztosként mikor lenne elégedett?
Alapvetően akkor lennék elégedett, ha a konzultáció eredményeit összefoglaló program, a digitális jólét program megvalósulásának köszönhetően a magyar polgárok a digitális átalakulás nyertesei lennének, azaz az internetezés lehetősége minél több embernek teremtené meg azt, hogy jó, biztos jövedelmet nyújtó munkahelyen tudjon dolgozni. Emellett magas színvonalú lenne az oktatási rendszer a digitális eszközök, tananyagok használatának köszönhetően és a közszolgáltatások minél nagyobb százaléka elektronikusan elérhetővé válna. Ha ez a digitális átalakulás megtörténik, akkor ennek az átalakulásnak minden magyar polgár nyertese lenne.
Deutsch Tamás szerint az áfacsökkentéssel 13-15 milliárd forint marad az embereknél. A gazdasági tárca számításai szerint az előfizetők számának növekedése akár már 2017-ben kompenzálhatja az áfacsökkentés okozta kiesést, és 2018-ra akár meg is haladhatják a bevételek a 2016-os szintet.
