Olcsó és jó ajándék: a szex! (jegyzet)

Simán • 2011. december 05., hétfő •
Szívesen találkoznék azzal, aki feltalálta a szexet, hogy megtudjam, most min dolgozik… - a szerző ismeretlen, a vágy ismert. Csakhogy, ami ilyen mélyen érint mindnyájunkat, arról a legnehezebb beszélni. Vagy mert tökéletesnek hiszed magad, vagy mert nem.

 

A kedvenc kutyafuttatómon egy kedves ismerősöm azzal a kérdéssel támadott le a napokban, hogy adjak már neki pár ötletet, mit adjon a barátjának Mikulásra. Neki ugyanis csak egy piros masnival átkötött hölgy jut eszébe a kitisztított férficsizmában, ő saját maga… És félt!

Mert a kedvese biztosan kiröhögi őt ebben a szerelésben, mert túl három szülésen már változott az alakja a régihez képest. Vigyorogtam, de rémülten rájöttem, hogy a női magazinok ötletes jelmezei családi botrányt (esetleg egy életre szóló sértést) válthatnak ki odahaza. A hétköznapok után az ember fáradtan, mocskosan beesik az ajtón, és a lakásban egy furán öltözött, photoshop-mentes ismerős test várja – hát, úgy zavarba jönnek mindketten, hogy legjobb esetben is csak egy jó nagy röhögésbe csap át a dolog… A szerepjáték kiesett, marad a klasszikus, unalmas csokimikulás.

A hölgy párja pedig soha nem fogja megtudni, milyen elragadóan kedves ötlettel várta volna őt haza a szerelmese. Mese, mese, mátka…

A szolid mikulássapka alatt azonban ott van egy (jó esetben) okos kis fej, ami nagy értéket rejt! Teli van vággyal, gondolattal, élvezetes képzelgésekkel, ábrándokkal, amelyek egy szép mesébe ágyazva célba találnak… Apró masnik rejtik a történet újabb és újabb részeit, minden masni egy-egy titok, amit kibonthat az, akinek szántuk… Optimális esetben ezen a mesén nem alszik el az, akinek mondjuk/olvassuk! S talán valóra válik.

De azért egy kis smink, szép ruha, különleges hangulat (csizma helyett bugyi az ablakban…?) megteszi a magáét: amikor látja a Kedves, hogy neki szól a csinos külsőd, a szépséged és a csábítás – nem fog ellenállni. Ünnep minden perc, amit így tölthettek együtt, emlékezni fogtok rá egy életen át. Ez csal könnyeket a szemekbe idős korunkban, nem pedig a drága holmik, hitelből! (A kisgyerekek is a nagy ajándék dobozával akarnak inkább játszani, nem a hiperszuper játékkal, nem?)

Túl komolyan azért ne vegyük az ünnepet! Szép, szép a készülődés, a hagyomány és a vásárolgatás. De ma már ez édeskevés. Az Idő, amit kapunk ezeken a napokon, mindennél többet ér. Ezt adhatjuk egymásnak! Az Időt, ami egyre fogy. Jobb egy nevetéssel, őszinte jókedvvel teli nap, mint egy stresszes, feszült együttlét.

(Vagy lesz kapsz a virgáccsal…! Természetesen négyszemközt… )

 

közösség

további frisss

lap tetejére