Advent az egyházi karácsony, azaz a december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Advent első vasárnapja minden év november 27-e és december 3-a közé esik, és egyúttal az egyházi év első napját is jelenti. Az advent szó, a latin ’adventus Domini’ kifejezésből eredetezhető, jelentése ’az Úr eljövetele’ . A keresztény kultúrkörben, a karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken ’kisböjtnek’ nevezték ezt az időszakot.

Advent Bécsben

Advent megjelenését a néprajzkutatók nagyon korai időszakra datálják, melynek hosszát, a IV. században VII. Gergely pápa határozta meg négy hétben. Róma a VI. században vette át. A várakozás időszaka szorosan összefonódott a böjtöléssel, ami heti három napot érintett. Az előírások azonban nem csupán étkezési tiltásokra korlátozódtak, ezen időszak fontos eleme volt a hajnali misék látogatása, amiket arany miseként, angyali miseként vagy rorátéként is ismerünk.

Adventkor a XIX. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét, 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A mai adventi koszorú általában fenyőágból készül, melyet négy gyertya díszít. Keresztény körökben a gyertyáknak meghatározott színük van, három lila, és egy rózsaszín. Az advent színe a lila, mely a bűnbánatot jelképezi, a rózsaszín a várakozást jelöli. Sorrendben, a harmadik meggyújtott gyertya a rózsaszín. Ahogy egyre több gyertyát gyújtunk karácsony közeledtével, úgy növekszik a fény ereje is, ami karácsonykor éri el csúcspontját. Mivel advent az év legsötétebb napjait kíséri el, ekkor van a téli napforduló is, az ünnepeket jellemző fények ölelésére vallástól függetlenül minden ember vágyik.

Az adventi naptár elterjedése az 1900-as évek elejétől kezdődött. Kialakulása egy német anyukához köthető, akinek a kisfia már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a karácsonyi ajándékok miatt. Az anyukája ezért érdekes játékot talált ki a gyermeke számára, egy 24 részre osztott papírlap minden részére rátűzött egy-egy csokoládét vagy cukorkát. A kisfiú felnőtt, és nem feledte el anyukája játékát, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorkát rejtett.