Hazánkban 21 olyan egyetemet sújt az Európai Bizottság döntése, amelyek az európai országok jó részében és Amerikában is szokásos alapítványi formában működnek. - Egy tollvonással próbálja meg őket kizárni az Európai Bizottság az összes többi európai és hazai diákot, illetve oktatót megillető lehetőségből. Nemrég Ausztriában jártam az Osztrák-Magyar Parlamenti Baráti Tagozat elnökeként, ahol osztrák kollégám megerősítette, hogy náluk az összes egyetem ilyen formában működik, ráadásul a kuratóriumokban aktív politikusok ülnek. Ugyanígy van ez egy sor európai tagállamban. Éppen ezért ők sem értik, ahogy mi sem, hogy mi a problémája az Európai Bizottságnak? - összegezte a helyzetet dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő az egyetemi találkozón. Úgy vélte,
a kettős mérce tipikus esete, hogy Magyarország esetében olyan dolgokat kifogásolnak, ami máshol teljesen rendben van.
Hozzátette: az Európai Uniónak nincs mindenre kiterjedő hatásköre, így például az oktatás és a felsőoktatás szervezeti meghatározása is kizárólagos tagállami belügy.
- Természetesen a magyar állam biztosítja az ily módon kieső összegeket, azaz a magyar hallgatók a Brüsszellel folytatott újabb vita kimenetelétől függetlenül ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg, mint a diákok bárhol máshol
- jelentette ki a politikus.
Az ELTE SEK rektori biztosa kihangsúlyozta: a szombathelyi intézményben zavartalan a program, továbbra is biztosított a diákoknak a lehetőség, hogy külföldi egyetemeken tanuljanak. -
Az ELTE hallgatói idén februárban is több mint ötszáz európai, és ezenkívül még számos Európán kívüli partnerintézmény között válogatva jelentkezhetnek a féléves részképzésekre.
Fontos újdonság, hogy a hallgatók már a szakterületüktől függetlenül is pályázhatnak olyan egyetemekre, amelyekkel az ELTE minden tématerületre szóló Erasmus-keretmegállapodással rendelkezik - húzta alá Lenkai Nóra. Megtudtuk: ilyen szerződése van az ELTE-nek a CHARM-EU Egyetemi Szövetség intézményeivel is.
