A webshopok arattak, kérdés, így marad-e ez a járvány után is
Kétségtelen tény, hogy a koronavírus miatt kialakult gazdasági környezetben nemcsak a piaci szereplők változtak meg, de általában a piaci magatartás is. Nemrégiben került napvilágra annak a felmérésnek az eredménye, amely összehasonlította a két évvel ezelőtti aktív online vásárlók számát a koronavírus miatt kialakult helyzettel. A felmérésből kiderült, hogy míg 2018-ban csupán megközelítette a 3 millió főt az online vásárlást legalább egyszer választók száma, napjainkban elérte, sőt minden bizonnyal már meg is haladta a 3,5 millió főt. A kutatásból az is egyértelműen kiderült, hogy a 3,5 millió online vásárló közül legalább 50 ezer olyan személy található, aki a koronavírus járvány hazai megjelenése, valamint május vége között életében először vásárolt webshopban. A webáruház-készítés árai nem kiugróan magasak, még egy mikrovállalkozó számára is elérhetőek, és az elmúlt hónapokban zajló digitalizációs átállás és tapasztalatszerzés sokakat vihet erre az útra.
Igaz ugyan, hogy jelenleg nem csupán a vírus előtt is már működő webshopoknak, hanem az újonnan létrejövőknek is van létjogosultsága, nagy kérdés, így marad-e ez a járvány után is.
Az offline kereskedelem visszaszorulása folytatódhat a járvány után is
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az internetes webáruházak ebben a három hónapban majdnem 10 millió rendelést teljesítettek, ami a tavalyi év ugyanezen időszakához képest óriási, mintegy 16%-os bővülést jelent. Utóbbi persze annak is köszönhető nagymértékben, hogy számos európai uniós országgal ellentétben Magyarország kormánya nem függesztette fel az online kiskereskedelem lehetőségét. Bár az év második felében mind a kormány, mind a piaci szereplők nem kis vásárlóerő-csökkenéssel és gazdasági recesszióval számolnak, az online forgalom ezt kevésbé fogja megérezni.
Az előrejelzések alapján kijelenthető az is, hiába a hazai GDP év végéig akár 3-7% körül is kalkulált csökkenése, az éves online forgalom tekintetében drasztikus változások helyett valószínűleg inkább csak átrendeződések lesznek. Azonban az első két negyedév megnövekedett online vásárlói bázisa és rendelésszáma összességében segíthet abban, hogy az online kereskedelem az év második felében is tartani tudja a növekedés gyorsuló dinamikáját. Utóbbi ilyen értelemben nemcsak azt fogja eredményezni, hogy a szektor növekedése az év végén a megelőző év ugyanezen időszakához képest akár 25%-ot is produkálhat, de azt is, hogy az offline kereskedelem visszaszorulása folytatódhat a járvány után is.
Nem kis átrendeződés figyelhető meg a logisztikában sem
Részint a webáruházak forgalmának növekedéséből adódóan a koronavírus nem kis átrendeződést okozott a logisztikában sem. A gazdasági elemzők egyöntetűen az év végi ünnepeket idéző csomagforgalmat emlegetnek. Utóbbi persze egyértelműen nem véletlen, ugyanis a fejlettebb nyugati országokhoz hasonló módon Magyarországon is a házhoz szállítás és a csomagautomata az a két átvételi mód, amely a vírus időszakában növekedni tudott.
Az átadópontok szerepe ezzel együtt jelentősen csökkent. Sok személyes átvételi pont és külső csomagpontként is szolgáló üzlet zárt be, illetve vesztett vásárlóbázist a home office miatt, ezzel jelentős hatást gyakorolva az online rendelések kézbesítési módjára. A helyszínre történő szállítás zökkenőmentessége érdekében ehhez persze az is kellett, hogy minden logisztikai cég gyorsan meg tudta oldani az érintkezésmentes átadást.
