A németek szeretik a diszkontokat – és úgy tűnik, a világ többi része is. Mármint akkor, ha tőlük vásárolsz, és nem nekik adsz el. A Lidl mintegy 9 ezer üzletet üzemeltet a hazai piacon kívül, míg az Aldi Süd és az Aldi Nord majdnem 7600 boltot nyitott külföldön – derül ki a Heilbronni Egyetem adataiból, melyek alapján a német diszkontszupermarketek 62 különböző országban terjeszkedtek.

A külföldi piacokon való erőteljes terjeszkedés azonban egyre inkább kihat a beszállítókra és a fenntarthatósági erőfeszítésekre - írja a vg.hu. Az ekkora láncok – mint az Aldi és a Lidl – növekvő piaci erejüket arra használják, hogy lenyomják az élelmiszerárakat. 

A Lidl és az Aldi arról ismert, hogy nagyon agresszív árképzéssel dolgoznak. Megvan a piaci erejük ahhoz, hogy minden országban, ahová bemennek, csökkentsék az árszintet 

– mondta a Politico című lapnak Stephan Rüschen, a Heilbronni Egyetem élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó közgazdászprofesszora. 

A siker az üzleti modelljüknek köszönető. Ennek része az üzletek költséghatékony működtetése (egyszerű, dekoráció nélküli boltok, a termékek gyakran kartonpapírban), valamint a beszállítókkal folytatott kemény tárgyalások. 

Aldi és Lidl: dömpingárral lehet csak versenyezni velük

„Az árnyomás és a piaci erő révén meghatározhatják, hogy ki lép be a német piacra, és ki nem” – közölte Steffen Vogel, az Oxfam globális ellátási lánc szakértője. Hozzátette: Németország négy nagy kiskereskedője 87 százalékos piaci koncentrációt alakított ki otthon. Így azok léphetnek be a német piacra, akik hajlandók elfogadni a dömpingárakat, és képesek is azokkal versenyezni. 

José Antonio Hidalgo, az Ecuadori Banánexportőrök Szövetségének (AEBE) igazgatója hozzászokott ahhoz, hogy a német kiskereskedők lenyomják az árakat, és a Lidl közelmúltbeli lépését – hogy kilogrammonként 0,89 eurónál olcsóbban veszi csak meg a banánt – úgy jellemezte, mint az utolsó cseppet a pohárban. 

A banán kulcstermék Németországban

Az olyan termékek mellett, mint például a Nutella és a vaj, a banán is olyan stratégiai termék, amely vonzza a vásárlókat, elszakíthatja őket a versenytársaktól. A diszkontáruházakba betérő vásárlók általában egyből a friss termékek részlegére mennek, ahol kétféle banánt találnak a polcokon felhalmozva – egy olcsóbb változatot, amely könnyen elérhető közelségben van, és egy drágább, de fenntartható módon termelt alternatívát a közelben. 

A gyümölcs- és zöldségágazatban a banán a legfontosabb tétel. Ez az a termék, melynek a legnagyobb a forgalma, és ahol a leginkább megmutatkozik a vásárlók rendkívüli árérzékenysége (legalábbis Németországban – a szerk.)

– fogalmazott Stephan Rüschen, az élelmiszer-kiskereskedelem professzora. 

A banán németországi importára 2015 és 2018 között 20 százalékkal csökkent, a piaci helyzetre jellemző, hogy 2021-ben a 2008-as ár alatt maradt az Oxfam akkori jelentése szerint. 

Az exportőrök egységes uniós mechanizmust szeretnének

A német banánfelvásárlók a legrosszabbak az ártárgyalások tekintetében, mert tudják, hogy Németország a legfontosabb európai piac Ecuador számára 

– állapította meg Jorge Acosta, aki a banánmunkások szakszervezetét, az ASTAC-ot vezeti, amely mintegy 3500 munkást képvisel Ecuador-szerte.

A beszállítók mindeközben azzal érvelnek, hogy 

• a fenntarthatósági szabályok, 
• a tanúsítási rendszerek vagy 
• a németországi átvilágítási törvény 

– amely arra kényszeríti a nagyvállalatokat, hogy termékeik ne járuljanak hozzá a munkaügyi vagy környezetvédelmi jogsértésekhez – további terheket rónak rájuk. 

A német diszkontok azt mondják, hogy elkötelezettek a fenntarthatóság mellett… De az árak csökkentek, miközben a követelmények nőnek

– magyarázta az ecuadori exportőrök képviselője. Az exportőrök azt szeretnék elérni, hogy létrejöjjön egy egységes uniós kereskedelmi mechanizmus, amely garantálná, hogy az európai szupermarketek megfizetik a fenntartható módon termelt banán többletköltségét. Hidalgo szerint azonban csak az Aldi Süd egyezett bele egy ilyen rendszerbe – miközben versenytársai továbbra is az alacsonyabb árakat részesítik előnyben. 

Gyakran manipulálják a béradatokat

A Lidl közölte, hogy „nagyon komolyan veszi a felelősségét az ellátási láncban dolgozó munkavállalókkal szemben”, és hozzátette, hogy ha a banánültetvényeken bérhiányt állapítanak meg, azt élelmiszer-utalványokkal vagy készpénzfizetéssel pótolják.

Elemzők szerint azonban ezek a struktúrák meglehetősen képlékenyek. Az Oxfam elemzője szerint 

a béradatokat gyakran manipulálják. 

A bérjegyzék szerint a munkavállalók korrektül kapják meg fizetésüket – így Vogel, az Oxfam munkatársa. Míg a munkavállalók általában helyesen kapják meg a fizetésüket a bérjegyzék szerint, a valós átutalás ennél gyakran kevesebb, vagy többet kell dolgozniuk, mint amennyi a hivatalos papírokban szerepel.