Egészen drámai mértékű áresést tapasztalhatnak a Márton-nap alkalmából víziszárnyast vásárló vevők:

a boltokban egy évvel ezelőtt, a szezonban a friss egész libát tavaly 2999, idén pedig 1799 forintos kilónkénti áron adták,

illetve adják, míg a friss egész kacsa kilója tavaly 1499 forint volt, idén pedig 999 – mondta a Világgazdaságnak Szabó Ákos, a víziszárnyaspiacon itthon és Európában is meghatározó Tranzit csoport vezérigazgatója. Ez azzal jár, hogy a termelők most veszteségesek – tette hozzá.

A liba és a kacsa piaca hatással van egymásra, de az elmúlt években a költségnövekedések határozták meg a piacot, az élelmiszer-infláció pedig visszavetette a keresletet, ennek a levét isszák most. A baromfi-, illetve a víziszárnyaspiacon három jelentős költségnövekedési tényező volt: a legfontosabb a takarmány, amely az élőliba- és a -kacsa-nevelés költségeinek körülbelül 70 százalékát teszi ki, és amelynél a 2022-es aszály hatására egy árrobbanás ment végbe. Az energiaárak 2022-es robbanása is nagy nehézségeket okozott az ágazatnak, és mivel a liba- és a kacsatermékek előállítása nagyon kézimunka-igényes a nevelési és a feldolgozási fázisban is, a munkabérköltség is nagy tétel.

A fogyasztás csúcspontja a Márton-nap és a karácsony

Ezeknél jobb hír, hogy Magyarországon a víziszárnyas-fogyasztás nagyon jól alakult – mondta Szabó. Korábban a kacsafogyasztás kifejezetten szezonális volt Magyarországon és Európában is, de az elmúlt tíz évben inkább egy mindennapi termékké kezd változni.

Igaz, hogy a kacsafogyasztási csúcs a Márton-napi és a karácsonyi időszakban van, de már egész évben megtalálható a polcokon, és veszik is az emberek.

A liba azonban megmaradt prémium- és szezonterméknek, és továbbra is kifejezetten a Márton-naphoz és a karácsonyhoz kötődik. 

Az áremelkedés keresletcsökkenést hozott, de az utóbbi még mindig jóval magasabb szintű, mint tíz évvel ezelőtt. 

A Tranzit csoport tíz évvel ezelőtt itthon 300-400 ezer kacsát adott el évente, de ez most már kétmillió felett van. 

A libafogyasztás ennél alacsonyabb, de a fejlődés itt is érzékelhető, a tíz évvel ezelőtti néhány tízezerről felmentek az évi százezer darabos értékesítésre. A különbség az, hogy itt megmaradt a szezonalitás.

Az exportban is van fogyasztásnövekedés, a látványosabb a régiónkban 

• Szlovákiában, 
• Romániában, 
• Szerbiában, 
• Szlovéniában és 
• Horvátországban, 

de Nyugat-Európában vagy Csehországban, ahol korábban is nagyobb volt a fogyasztás, mérsékeltebb ütemű a bővülés. A Tranzit csoport évi tízmillió kacsát dolgoz fel, aminek a 20 százalékát értékesítik itthon, libából pedig ennél jóval alacsonyabb, 5 százalék körüli az arány.

Korábban az agrárkamara és a Baromfi Termék Tanács azt közölte, hogy a lúdágazaton belül idén eddig előállított és vágásra adott egymillió darab – a májáért nevelt – hízott liba a tavalyinál mintegy 8 százalékkal több, az 1,2 millió húshasznosítású liba viszont 18 százalékkal marad el a múlt évitől.

Terjed a madárinfluenza

A madárinfluenza az elmúlt években nagyon nagy gondot okozott az ágazati szereplőknek, és ez most ismét eszkalálódik: a Nébih honlapja szerint október eleje óta száz körül jár a kitörések száma. A vírus főleg víziszárnyasokat – kacsa- és libaállományokat – fertőzött meg, de az érintett telepek között van olyan, ahol pulykát hizlaltak. „Ez tragédia” – kommentálta a madárinfluenza terjedését Szabó Ákos. Arra is felhívta a figyelmet, hogy 

már a csirkéknél is megjelent a betegség: brojler- és tojótyúk-állományokban is kimutatták a vírust.

Ezt sajnos szakmailag nem sikerült kezelni, a vírus mutálódik, és most már a levegőben is tud terjedni, míg korábban csupán a vadmadarak ürüléke és a közvetlen kontakt útján terjedt.

Az, hogy a csirkeállományokban is megjelent, azért különösen aggasztó, mert ugyan a brojlereket vagy a tojókat, illetve a vízimadarakat is zárt tartásban nevelik, de az előbbieket gyakorlatilag hermetikusan elzárva, míg a libák és a kacsák zárt tartása a gyakoribb almozási igény miatt már nem nevezhető hermetikusnak. A madárinfluenza-vírus a levegővel való terjedése miatt most már a szellőzőrendszereken át is fertőz, ami fenyegető a legkorszerűbb technológiával rendelkező brojlerhizlalók számára is. A madárinfluenza ellen egyébként már van oltás, amit Franciaországban már alkalmaznak is, és most mindenki feszülten figyeli, hogy ez mennyire hatásos a vírus terjedése ellen.