Nőtt az oktatásra szánt keret a jövő évi költségvetésben a most hétfőn benyújtott tervezet szerint. Mire mennyit szán az oktatás területén a kormány? Ennek járt utána cikkében a vg.hu.
A költségvetésben nőtt az oktatásra szánt forrás
Az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezett tervezetben a 2025-re előirányzott oktatási kiadásokra összességében 3876 milliárd forintot irányzott elő a Pénzügyminisztérium, amely 2010-hez képest közel 2500 milliárdos növekedést jelent, de a tavalyi évhez viszonyítva is jelentősebb, 500 milliárd forinttal magasabb összegből gazdálkodhat a tárca.
A költségvetésben iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra a tavalyi 373,4 milliárd helyett idén 448,8 milliárd forintot, középfokú oktatásra 475,8 helyett 588,3 milliárd, felsőfokú oktatásra 840,3 helyett 840,7 milliárd forintot szán a kormány.
Több mint 1600 milliárd forintot biztosítanak az oktatásban dolgozók bérére, ezzel a kormány teljesíti vállalását, a tanárok fizetése eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A büdzsében
- A „Tanári Béremelési Alap 2026” önálló jogcímen található: erre 190 milliárdot szán a kabinet, amellyel együtt a 2025-ös költségvetésben több mint 1600 milliárd forintot biztosít az oktatásban dolgozók bérére
- a köznevelési célú humán szolgáltatásokra a tavalyi 399,6 milliárd után ezúttal 532,6 milliárd lett betervezve, ezen felül
- nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 531,5 milliárdot terveztek be, ez az idei előirányzatnál 80 milliárddal magasabb összeg
- az egyéb, nem felsőfokú oktatásra, közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.
- a Klebelsberg Központ személyi kiadásai 603 milliárdról 819,1 milliárdra emelkednek
Emellett továbbra is marad a tankönyvellátás ingyenessége, amely 2020/2021-től vált teljes körűvé, erre jövőre 19 milliárd forintot fordítanak.
Mire elég, hogy látják a szakértők?
Arra, hogy az oktatás megemelkedett büdzséje elegendő-e, Pásztor Szabolcs az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója úgy reagált: az oktatásra szánt források sohasem elegendőek.
Ma már unalomig ismételt, hogy tudásalapú gazdaságokban élünk, ahol a versenyképesség legfontosabb tényezője az, hogy mennyit fektetnek az oktatásba, a képzésbe, milyen innovációs, műszaki szabadalmak születnek és ezek mennyire jelennek meg versenyképes termékekben
– hangsúlyozta Pásztor Szabolcs.
Összehasonlításként a 2021-es Eurostatos adatok alapján szélsőséges példaként egyrészt Svédországot említette, ahol a GDP 7 százalékánál is nagyobb összeget költöttek oktatásra, másrészt Romániát, ahol ez a mutató a 3 százalékot sem érte el. Az oktatási kiadásokat illetően – mint mondta – Magyarország az európai országok rangsorában középtájon található: az említett időszakban, 2021-ben az uniós átlaggal megegyező, kereken 5 százalék volt az oktatásra fordított forrás GDP-arányosan.
A magyar kormány fontosnak tartja az oktatást
Az államháztartás minden tizedik forintját, pontosan 9,8 százalékát oktatásra költi a kormányzat, ebből közvetve az olvasható ki, hogy a kormány stratégiailag fontosnak tekinti az oktatás területét – vélekedett Talabér Krisztián a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője. Az idei költségvetéshez képest 500 milliárddal több forrás jut 2025-ben a területre, a többletnek közel 40 százaléka a „Tanári Béremelési Alap 2026” része, vagyis a növekmény jelentős részét a pedagógusok béremelésére fordítják.
A kormány korábbi vállalása, miszerint 2026-ig érje el a pedagógusok bére a diplomás átlagbér 80 százalékát, szerinte terv szerint, jó ütemben halad, a 2025-ös emelés pedig egy újabb mérföldkő a pedagógusbérek rendezésében.
A tanári pálya reputációjának helyreállásához a bérek rendezése jól érzékelhetően hozzájárul, amelynek legfőbb bizonyítéka az, hogy a tanító szakok népszerűsége idén rég nem látott szintre emelkedett
– hangsúlyozta Talabér Krisztián.
Kép: MTI Varga György
