Rég láttunk ilyet a magyar gazdaságban, amikor ennyire szerteágazó, több területre kiterjedő béremelések zajlanak egyszerre, 2025-ben ugyanis a vállalkozói és a közszférában is több millió munkavállaló keresete emelkedhet. Az elmúlt évek inflációs sokkja után ettől lényegesebb, hogy a drágulás tovább szelídülhet jövőre, ami az év első hónapjaiban akár a 3 százalék alá is benézhet. Erre utoljára 2021 januárjában, tehát közel 4 éve volt példa Magyarországon. Nagy kérdés a tavasztól kezdődő időszak, ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, hogy minden minden adott ahhoz, hogy a magyar háztartások végre kiheverjék az elmúlt időszak nehézségeit - írja a Világgazdaság.
A béremelések erőltetése a kormányzat fontos célkitűzése, nem csak amiatt, mert a januártól csúcsminiszterként a teljes magyar gazdaságpolitikusa lényegében első számító irányítója lesz az a Nagy Márton, aki a magas nyomású gazdaság elkötelezett híveként a jövedelempolitikán keresztül próbálja a vállalati koncentrációt és a mérethatékonyságot elősegíteni, hanem mert az elmúlt évek inflációja igencsak belemart a hazai fizetések vásárlóerejébe. Ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök sem tagadta, ahogy ő fogalmazott, mai napig háborús árakat fizetnek a magyarok a boltokban. Ez ellen pedig egy módon tud védekezni a kormány, ha a béreket növeli.
Megközelítheti a háromszázezer forintot a minimálbér
Minden évben legfontosabb döntés bérpolitikai szempontból a minimálbér és a garantált bérminimum-emelése, ami közvetlenül egymillió főt, valójában a bértorlódáson keresztül sokkal többet, 2 millió főt érint. Idén ráadásul egy komplex, hároméves megállapodást kötöttek a munkaadók és a szakszervezetek, az alku része, hogy a minimálbér jövőre kisebb ütemben, 9 százalékkal emelkedik, majd 2026-ban és 2027-ben, amikor a gazdasági helyzet kedvezőbb lesz, 13, illetve 14 százalékkal.
A megállapodás értelmében a minimálbér 2025. január elsejével bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra emelkedik. Előtti nettója 193 400 forint, utóbbié 232 000 forint lesz.
Mivel a hároméves bérmegállapodás végére a minimálbérnek el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, a kormány számításai szerint egy lépésre leszünk attól, hogy összejöjjön az ezer eurós minimálbér. Ez 2028-ra valósulhat meg, és addigra a bruttó átlagkereset is megközelítheti az egymillió forintot. A bérmegállapodás azért is lényeges, mert szavatolja, hogy a következő években is erőteljes bérkiáramlás legyen a magyar gazdaságban.
Jövőre 8-9 százalékos lehet az átlagos bérnövekedési tempó
Jövőre azonban ettől is érdekesebb, hogy mekkora mértékben emelkedhetnek a keresetek, ezt az idei bérdinamika alapján nem nehéz megsaccolni. Hiába várta mindenki, kormány, jegybank, elemzők, hogy maximum 9-10 százalékkal emelkednek majd a keresetek, ehhez képest még májusban is közel 15 százalékos bruttó keresetnövekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. Bár azóta csillapodott a cégek béremelési kedve, nem függetlenül az ipar problémáitól és a lazább munkaerőpiactól, várhatóan 2024 egészében 12-13 százalékkal nőhetnek az átlagkeresetek.
Ez pedig az idei 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emelési számtani közepe, tehát nem lennénk meglepve, ha jövőre 8 százalék körüli, a mainál lassabb bérdinamikát látnánk.
Ez persze alacsonyabb az elmúlt évek tempójánál, de az inflációs kép is kedvezőbb. Fontos rögzíteni, hogy egy ideje a mediánkeresetek, amelyek jóval többet árulnak el a hazai kereseti viszonyokról, mint az átlagkeresetek, még a minimálbérnél is jobban emelkednek, tehát az alsó kereseti sávokban kifejezetten erőteljes bérfelzárkózás zajlik. Mindenesetre a bérek vásárlóereje 2025-ben várhatóan 4-5 százalék körül emelkedhet, Nagy Márton szerint a magyar gazdaság ezt a tempót képes fenntartható módon kezelni hosszú távon. Tehát visszatérhetünk a 2022, azaz az infláció elszállása előtti időszak trendjéhez.
Jön a pedagógusok bérrendezésének második üteme
A mostani kormányzati ciklus legfontosabb bérfejlesztési programja kétségkívül a pedagógusoké, a kormány régi adósságát törleszti azzal, hogy 2024 januárjában megkezdte oktatási dolgozók anyagi helyzetének javítását. Jövőre tehát már a második üteme következik a hároméves béremelési programnak. Míg 2024-ben átlagosan 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok fizetése,
2025. január 1-jétől átlagosan újabb 21,2 százalékkal emelkedik, ezzel eléri a bérük a diplomás átlagbér 80 százalékát. A tanári átlagér pedig bruttó 844 ezer forint lesz.
A kormány által közzétett rendelet tervezet szerint a gyakornoki fokozat illetménye 528 800 forintról 640 900 forintra nő, ez lesz tehát a legkisebb összeg, amit jövőre egy pedagógus megkereshet.
A fizetési kategóriák januártól így néznek majd ki:
- Pedagógus I. esetén 653 100 Ft-tól 1 290 800 Ft-ig,
- Pedagógus II. esetén 660 400 Ft-tól 1 375 600 Ft-ig,
- Mesterpedagógus esetén 716 900 Ft-tól 1 654 400 Ft-ig,
- Kutatótanár esetén 840 000 Ft-tól 1 781 600 Ft-ig terjednének.
Ezzel pedig koránt sincs vége, 2026-ban újabb emelés következik, majd 2031. december 31-ig pedig garantálja a kormány, hogy minden évben eléri a pedagógus fizetések a diplomás átlagbér 80 százalékát, azaz nem engedi, hogy elinflálódjanak az évek alatt.
Vízügyi ágazatban dolgozók, bírák, ügyészek fizetése is nő
Bár az első hírek arról szóltak, hogy nem tervezte be a kormány a vízügyi ágazatban dolgozók fizetésemelését a kormány, amit Orbán Viktor szeptemberben, a dunai árvíz idején belengetett, ezt később kiderült, hogy nem igaz. A 2025-ös költségvetés céltartalékában 675 milliárd forintot különített el bérfejlesztésekre. A három program első lépéseként 2025-ben 30 százalékkal emelkednek átlagosan a vízügyi ágazatban a fizetések, majd 2026-ban 10-11 százalékkal, összegészében 2027-ig 60 százalékkal.
Szintén három lépésben rendezi a bírák és az igazságügyi alkalmazottak helyzetét a kabinet, erre jövőre 130 milliárdot szán. Ennek köszönhetően 2025-ben a bíró és az ügyészi illetményalap a jelenlegi 566 660 forintól 651 660 forintra emelkedik, ami 15 százalékos emelést jelent egy év alatt.
A hároméves program végén:
- a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni,
- a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal,
- az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal.
Ezzel egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni 2027-re a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintot, a tisztviselőké pedig eléri a 850 ezer forintot.
Újdonság, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az ATV tudósítása szerint a parlament azonnali kérdések órájában megemlítette, hogy a kormány tervezi a szociális dolgozók béremelését, amire legkorábban 2026-ban kerülhet sor, és az „értékelhető, áttörő erejű” lesz.
Az egészségügy volt az első, ahol elkezdte rendbe tenni a béreket a kormány
Noha rendszeresen kritika éri a kormányt, hogy túl keveset költ az egészségügyre és nem tartja elég fontosnak az ágazat sorsát, az elmúlt három évben végrehajtott béremelés ezt nem támasztja alá. 2021 óta jelentős forrásbevonás történt, aminek köszönhetően az orvosok fizetésemelése jócskán meghaladja már a nemzetgazdasági átlagot. Így ma már egy kezdő orvos bére 687 ezer forint, a pályája közepén járó, 21–25 év gyakorlattal rendelkező orvosé 1,65 millió forint, míg a legtapasztaltabb, 40 éve pályán lévő orvosnak pedig 2,38 millió forint a bére. Az ápolók pedig két részben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével kaptak fizetésemelést. A KSH legutolsó adatai szerint 2024 szeptemberében a humán-egészségügy ellátás területén a bruttó átlagkereset 841 844 forint volt, a húsz nemzetgazdasági ágból ez a negyedik legmagasabb érték.
Fotó: Szigetváry Zsolt
Forrás: vg.hu
