A Központi Statisztikai Hivatal héten közölt adatai szerint novemberben 3,7 százalékra gyorsult az infláció Magyarországon, ami magasabb az elmúlt hónapok adataihoz képest, ám töredéke a tavalyi látott eszeveszett drágulásnak. Ahogy azonban az infláció árnyéka sem múlik el egyhamar, beszédtémát is ad a nyilvánosságnak, hogy jelen van-e még, és kell-e tartanunk a visszatérésétől - írja a Világgazdaság.

Mást érzékel Nagy Márton és mást az átlag magyar

Fontos rögzíteni, teljesen mást értenek a gazdaságpolitikusok és a fogyasztók az infláció alatt. Míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előszeretettel hangoztatja, az infláció a földre került és lent maradt, sőt, már a múlté, a vásárlók nem ezt érzékelik. Ők csak azt látják, hogy az árak jóval magasabbak, mint két-három éve, a jövedelmükből pedig kevesebbet tudnak vásárolni, magyarul az infláció egyáltalán nem tűnt el.

Persze nem várható el a hétköznapi emberektől, hogy ismerjék a gazdaság egyes jelenségeinek pontos fogalmát, ettől még tény, hogy az infláció az általános árszínvonal éppen aktuális emelkedését és az árnyomást mutatja a gazdaságban, ami most egyre kisebb. Mindenesetre azt nem lehet mondani, hogy nagyot tévednek, nem véletlenül érzékelik a drágulás hatását, hiszen a tavalyi inflációs sokk még mindig ott van az árakban. 

Épp ez adja fel a leckét a jegybanknak vagy a kormánynak, ugyanis az emberek vásárlásait alapvetően befolyásolja, hogy mit érzékelnek, márpedig az inflációs érzékelés rendre magasabb, mint a valóságos infláció. Emiatt pedig jóval óvatosabbak lesznek a fogyasztók, azaz elérkeztünk az óvatossági motívumhoz, ami napjaink egyik legtöbbet emlegetett jelensége. Ugyanis hiába emelkednek a reálbérek több mint egy éve, ebből sokáig szinte semmi nem ment át a kiskereskedelmi forgalomba. A jó hír viszont, hogy mára ez is változik, az őszi hónapokra tehát úgy, ahogy helyreállt a fogyasztás. A vártnál rosszabb GDP-adat is alátámasztja ezt, amely 4 százalékos fogyasztás-növekedést mutatott ki. De jövőre miként emelkedik az infláció? Tettük fel a kérdést az elemzőnek.

Beragadhat a mostani szinten az infláció

Nem elképzelhetetlen, hogy a jövő év elején a dezinflációs és bázishatások miatt a jegybank 3 százalékos célja alá is benéz majd az infláció, de számtalan tényező van, ami inkább felfelé hajtja az árakat – erre hívta fel a figyelmet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki nem számít a mostani 3,7-3,8 százalékos árszínvonal-emelkedésnél alacsonyabbra a közeljövőben, szerinte jó eséllyel beragadhat az árdinamika ezen a szinten. Ezt a forint elmúlt hetekben látott gyengülésével, a tranzakciós díjak emelkedésével és a fogyasztás várható élénkülésével magyarázza.

Az elemző szerint a legizgalmasabb időszak az infláció szempontjából a jövő év márciusában és áprilisában várható, amikor kifutnak az év eleji akciók, és megjelennek az új készletek, amelyek a gyengébb árfolyam mellett kerültek beszerzésre.

A szolgáltatások ára 2025-ben pont ellentételesen mozoghat, mint 2024-ben, az év eleji bázishatások miatt dezinflációs hatású lehet jövőre, így elképzelhető, hogy megint az élelmiszerek fogják húzni az inflációt. A nyári aszály hatása egyébként már jól láthatóan megjelent az elmúlt hónapokban a fogyasztói árakban, novemberben 4,9 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak átlagosan, ami tavaly december óta a legmagasabb érték. Ráadásul a forint gyengülése még itt is közbeszólhat az importtermékeken keresztül. És még ott van a tranzakciós illeték emelése: egymás után jelentik be a hazai bankok, hogy áthárítják az ügyfeleikre. A jegybank számításai szerint ez az egy hatás önmagában 0,2-0,3 százalékkal növelheti az éves átlagos inflációt 2025-ben.

A belső fogyasztáson is múlik, mennyire drágul az élet

Nagy kérdés azonban, hogy mennyire emelik meg az inflációt a béremelések és az erősödő fogyasztás. Idén ugyanis pont ez volt a visszahúzó erő az áremelésekre, a belső kereslet gyengesége egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány eredeti terveivel ellentétben nem 6 százalékos volt a pénzromlás mértéke, hanem 4 százalék alatti, tehát a javuló konjunktúra esetében nagyobb eséllyel várható, hogy az árszínvonal tovább emelkedik.

Ez világosan látszott akkor is, amikor a jegybank és a kormány eltérő inflációs és növekedési pályával számolt 2024-re: míg az MNB alacsonyabb GDP-bővülést és pénzromlást jósolt, addig a kormány pont ellenkezőleg, magasabb növekedésre és magasabb inflációra számított. 

Azaz okkal feltételezhetjük, hogy a várható egy százalék alatti növekedésnek és az erőtlen keresletnek is betudható, hogy jóval alacsonyabb pénzromlást láttunk idén.

Intő jel lehet Magyarország számára Románia, ahol az infláció az egyik legmagasabb az unióban, nem véletlenül: a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben több mint 10 százalékkal növekedett. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére keleti szomszédunkban sincs kirobbanó formában a gazdaság, az elemzők 1 százalék körüli növekedést várnak.

Ezzel együtt Németh Dávid arra nem számít, hogy a belső fogyasztás 3-4 százalékkal nagyobb mértékben bővülne 2025-ben. A hároméves minimálbér-megállapodás alapján ugyanis sejthető, hogy 7-8 százalék körül emelkedhetnek bruttó bérek, miközben az infláció, ha tényleg 3,7-3,8 százalék lesz, akkor a reálbérek csak 3–4 százalék között emelkedhetnek, ez pedig kevesebb mint a fele annak, amit idén mért a Központi Statisztikai Hivatal az év döntő részében.

A jegybank a forint miatt aggódhat leginkább az infláció szempontjából

A hazai fizetőeszköz gyengülése okozhatja leginkább a fejtörést a jegybankároknak, akik éppen jövő kedden tarták a következő kamatdöntő ülést. Mint a K&H Bank vezető elemzője rámutatott, már novemberben is megjelent az üzemanyagok áremelkedésében, amelyek havi szinten 2,4 százalékkal drágultak, ez pedig az inflációt is megdobta.

Mindez probléma, mert arra már felhívta a figyelmet Magyar Nemzeti Bank, hogy a korábbiaknál erősebb a kapcsolat a forintárfolyam és az infláció között, ezért a jegybank számára kiemelt fontosságú a pénzpiaci stabilitás biztosítása, amiért kész konkrét lépéseket is tenni. Emiatt pedig jó eséllyel egy hónapra eltolja a következő kamatcsökkentést, azaz a kamatokon keresztül is igyekszik védeni a forintot.

Ugyan cikkünk írásakor a forintárfolyam az euróval szemben eltávolodott a kétéves mélyponttól, és újra 410 alatt jegyezték a bankközi devizapiacon, az elemzők jövőre a 410-415-ös árfolyamszintet lőtték be. Ez pedig magasabb annál, mint amivel tervezte a jövő évi költségvetést a kormány, de Nagy Márton egyáltalán nem zárta ki, hogy látunk még 400 alatti euróárfolyamot.

Forrás: vg.hu
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság