A tárcavezető jelezte, sikerült az ellentéteket csillapítani, így januárban már egy olyan program indul útjára, amelyet többé-kevésbé mindenki támogat - olvasható a Magyar Nemzeten.
– Miért hozták létre a Versenyképes járások programot?
– A program célja, hogy az eddig kizárólag településalapú fejlesztéspolitika mellett jelenjen meg a térségi alapú is. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a program nem váltja fel a településalapú fejlesztési programokat, hiszen például a Modern városok program vagy a Magyar falu program kifejezetten sikeresek voltak. Ugyanakkor ezekből a programokból kimaradtak a különböző települések közötti elemek, például a közlekedési infrastruktúra vagy a térségi közszolgáltatások fejlesztése. Előfordult, hogy a Modern városok programmal egy megyei jogú város nagyon komoly beruházásokat és fejlesztéseket kapott, de a várossal határos kisebb települések nem, miközben a polgáraik ugyanúgy a megyeszékhelyre jártak dolgozni vagy az ottani közszolgáltatásokat használták. Ezt a helyzetet felismerve, már a területfejlesztési törvény is a térségi kategóriát teszi a fejlesztéspolitika számára használatossá.
– Tehát a jövőben a különböző programok kiegészítik egymást a Versenyképes járások programmal?
– A különböző fejlesztéspolitikai programok egymás mellett, egymást erősítve léteznek majd a jövőben. Vannak a nemzeti forrásokból finanszírozott programok, az európai uniós források, és ezekhez jön a Versenyképes járások program, amely lehetőséget ad azoknak a falvaknak is a bekapcsolódásra a fejlesztésekbe, amelyek eddig valamilyen okból kimaradtak. Az elmúlt húsz évben a fejlesztéspolitikai gyakorlattal szemben gyakran hangoztatott érv az, hogy miközben a nagyvárosok és a falvak külön fejlesztési forrásban részesülnek, addig a középvárosok, a járásszékhelyek ezekből kimaradnak.
A Versenyképes járások programmal a járásszékhelyek is forrásokhoz jutnak.
Sőt azon járások esetében, ahol a 2025-ös évi iparűzési adónövekmény nem éri el a 250 millió forintot, ott a költségvetés 250 millió forintra egészíti ki a fejlesztési keretet, ami azt is jelenti, hogy a járások több mint háromnegyede jobban fog járni, hiszen több fejlesztési forráshoz jut, mint amennyi rendelkezésére állna az iparűzési adó növekményéből.
– Mennyi a program összértéke?
– Hatvanötmilliárd forint, ez tartalmazza azt a kiegészítő költségvetési forrást is, amellyel a 174 járásból 135-nek 250 millió forintra egészítjük ki a fejlesztési keretet. Van hat olyan további járás, ahol megyeszékhely a járás központja. Ezek Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Eger és Salgótarján. Az említett járásoknál ötszázmillió forintra egészítjük ki a pályázati keretet, azaz összesen 141 járás kap több pénzt a 174-ből, mint amennyi egyébként a növekménye lenne.
A további 33 járás ezeknél az összegeknél nagyobb növekménnyel számolhat, és nagyobb lesz a pályázati keretük is. A legnagyobb a székesfehérvári járás esetében lesz, itt ez 1,7 milliárd forintot jelent.
– Ön és az államtitkárai az országjárásuk során egyeztettek a polgármesterekkel a programról. Milyen javaslatok érkeztek a települések vezetői részéről?
– Az elmúlt hetekben több mint 1200 polgármesterrel, azaz a települések kétharmadának a vezetőivel konzultáltunk, valamint a vármegyei közgyűlések elnökeivel is. A legtöbb észrevétel és kérdés azzal kapcsolatban érkezett, hogy mi lesz azokkal a településekkel, amelyek valamilyen új beruházásnak köszönhetően 2025-ben nagyon komoly ugrással számolhatnak az iparűzésiadó-bevételnél. Azaz elvesszük-e az egész növekményt? Olyan megoldást választottunk ezzel a kérdéssel kapcsolatosan, hogy egy új beruházás első évében az adóbevétel-növekménynek csak egy minimális része, körülbelül húsz százaléka lesz az, ami a területfejlesztési alapba kerül, a további nyolcvan százalékot szabadon felhasználhatja az érintett település. Nagyon sok kérdés érkezett azzal kapcsolatban is, hogy a járási fejlesztési fórumokon, ahol az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei vesznek részt szavazati joggal, mi lesz azon települések polgármestereivel, akiknek nincs önálló önkormányzati hivataluk, hanem közös hivatalhoz tartoznak. Végül úgy döntöttünk, hogy ők is részt vehetnek a járási fejlesztési fórum ülésein, elmondhatják a véleményüket, de meg kell állapodniuk a székhely település polgármesterével arról, hogy a szavazatukat melyik projektre adják le, így közös szavazati joggal rendelkeznek.
Számos más gyakorlatias észrevétel érkezett még, amelyeket szintén igyekeztünk beilleszteni a programba. Ennek megfelelően több ponton változott az eredeti koncepció, például fejlesztés mellett működtetésre is lehet majd pályázni. Abban bízunk, hogy most már inkább közmegelégedésnek örvend a program.
– Voltak olyan polgármesterek, akik nemtetszésüket fejezték ki a programmal kapcsolatban. Sikerült ezeket az ellentéteket nyugvópontra helyezni?
– Nagyon remélem, hogy igen. Érdekes volt, hogy nem politikai hovatartozás alapján alakult ki az ellenzők és a támogatók tábora. Nem tudom, hogy egészen pontosan mi volt a meghatározó tényező egy-egy álláspont kialakításakor, de az biztos, hogy anyagi szempontok is szerepet játszottak. Az a kérdés, hogy készek-e a városok a bevételüket megosztani. Mindenkivel több körben leültünk egyeztetni, és szerintem sikerült a gyanakvást, az aggodalmat vagy esetleg az ellenérzést eloszlatni, így januárban már egy olyan program indul útjára, amelyet többé-kevésbé mindenki támogat.
– Mi lesz a szolidaritási adóval a jövőben, azt továbbra is fizetni fogják az önkormányzatoknak?
– Amennyiben a gazdasági helyzet úgy alakul, és abban bízunk, hogy úgy alakul, akkor az iparűzési adó növekménye nagyobb lesz, mint amit a Versenyképes járások program alapja jelent, ezért a jövőben további források maradhatnak az önkormányzatoknál. Távlatosan pedig abban bízunk, hogy 2026-tól vagy 2027-től kezdődően a szolidaritási hozzájárulás is bekerül a területfejlesztési alapba, így a szolidaritási hozzájárulást fizető városok egy régi követelésének is eleget tudunk tenni. Egyrészt pályázati pénzként megkaphatják az általuk befizetett összeg egy részét, másrészt pedig ők maguk is pontosan követni tudják az általuk befizetett pénz útját, azaz meg tudjuk majd mondani, hogy mely területek felzárkóztatására fordítjuk azt a pénzt, amelyet a gazdagabb vagy nagyobb adóbevétellel rendelkező városok befizettek.
– Több sajtóhír is megjelent arról, hogy az utóbbi időben nem érkezett EU-s forrás hazánkba. Hogyan áll most hazánk az uniós pénzek ügyében?
– Az Európai Tanács döntése értelmében három operatív program esetében a források 55 százalékát felfüggesztette az Európai Bizottság. Ám fontos leszögezni, hogy ennek ellenére a 2021–27-es pénzügyi időszakban hazánk az európai uniós tagállamok élmezőnyében van az uniós források felhasználásában. Tehát úgy is nagyon jók vagyunk a források felhasználásában, hogy kevesebb pénzhez férhetünk hozzá. Ezt jól mutatja a Top plusz, illetve más operatív program is. A pályázatok meghirdetése folyamatos.
Ugyanakkor tény, hogy a most felfüggesztett pénzek felszabadításához az Európai Bizottsággal további tárgyalásokra és megállapodásra van szükség.
Abban bízom, hogy az EP-kampány és a választási időszak után, a jövő évben, amikor a most megalakuló Európai Bizottság már üzemszerűen működik, tudjuk folytatni a tárgyalásokat, és talán tudunk még felszabadítani további európai uniós forrásokat. Addig is mindazokat az operatív programokat, amelyeket nem érint a felfüggesztés, vagyis a teljes összeg hozzáférhető, ugyanúgy folytatjuk annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások minél hamarabb uniós forrásokhoz jussanak.
Borítókép: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)
Forrás: magyarnemzet.hu
