Az Országgyűlés november 26-án 114 igen, 42 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt, amely – számos egyéb intézkedés mellett – jövő január végétől jelentősen megváltoztatja a polgári peres eljárások megindításakor fizetendő illeték számítását - írja az Index.
Nyolc szintből álló, sávos rendszer
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői (Szilas Péter és Fodor Dániel) szerint az illetéktörvény módosításával a kis értékű perek megindítása olcsóbbá válik, míg a nagyobb értékűeké akár jelentősen is megdrágulhat.
A jelenlegi szabályok szerint ugyanis a felperes perindításkor a pertárgyérték 6 százalékának megfelelő illetéket köteles fizetni, de eddig létezett egy 1,5 millió forintos felső limit. Ennél tehát akkor sem kerülhetett többe egy per megindítása, ha a jogvita milliárdokról szólt. A most elfogadott törvény a 6 százalékos mérték helyett egy nyolc szintből álló, sávos rendszert vezet be, és eltörli az illeték összegének felső határát. A módosítás után az illeték összege lényegében korlátlanul növekedhet (igaz, egyre csökkenő mértékben) a pertárgyérték összegével együtt.
Az új számítási módszer szerint a kisebb értékű perek olcsóbbá válnak: ma egy tízmillió forint összegű pert hatszázezer forint illeték árán lehet megindítani, a módosítást követően „csak” 489 500 forintot kell majd befizetni.
Százmilliós pertárgyérték esetén eddig az illetékmaximumot, azaz másfél millió forintot kellett megfizetni, a módosítást követően azonban az illeték már 4 039 500 forintra ugrik.
Ugyanakkor 2025. február 28-tól valamennyivel kedvezményesebben lesznek peresíthetők a 250 millió forintnál nem nagyobb, lakásokat érintő perek: itt a sávos rendszer szerinti illetéknek maximum a felét kell majd fizetni.
A változások nem érintik a jogorvoslati illetékeket. Vagyis az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtásakor továbbra is legfeljebb 2,5 millió forintot, felülvizsgálat esetén pedig legfeljebb 3,5 millió forintot kell fizetni.
Fizessenek a pervesztesek!
Egy per lezárása után a pernyertes sokszor szembesült azzal, hogy a győzelme ellenére komoly költségei maradnak térítés nélkül. Ennek oka, hogy a bíróságoknak lehetőségük volt az ítéletben mérsékelni a pervesztesre áthárítható ügyvédi munkadíj összegét. Ez a kivételes lehetőség a gyakorlatban főszabállyá vált, a bíróságok rendszerint „szárnyaik alá vették” a pervesztes felet.
A költségmérséklést a bíróságok általában két fő okra alapozták:
- a pertárgy értékéhez viszonyították az elszámolható ügyvédi munkadíjat,
- a tételesen felszámított munkaórák egy részét „indokolatlannak” tartotta a bíróság.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a mérséklést lehetővé tevő szabályt értelmezte a Kúria a Pfv.II.20.887/2023/6. számú döntésében, mégpedig úgy, hogy az eddigi status quót a mindenkori pernyertesek javára borította fel.
A legmagasabb bírói fórum leszögezte: az óradíjas konstrukcióban megállapított munkadíj csak akkor mérsékelhető, ha „az a piaci viszonyokkal és a józan ésszel nyilvánvalóan ellentétes”. A Kúria arra is rámutatott, hogy a munkadíj fedezi az ügyvéd saját vállalkozásával összefüggő összes kiadását, ezért nem releváns, hogy az adott per bíróságának mi a véleménye az ügyfél által egyébként elfogadott munkadíj mértékéről.
A Kúria által elindított folyamatra reagált a napokban az igazságügyi miniszter azzal, hogy a peres illetékek módosítása után a megítélhető ügyvédi díjjal kapcsolatos szabályokat is átalakította. A 17/2024. (XII. 9.) IM-rendelet 2025 februárjától váltja fel a korábbi jogszabályt, és Dobos Zoltán, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint kisebb eltérésekkel ugyan, de megerősíti a Kúria által megindított új irányt.
Az új rendelet meghagyta azt a rendszert, hogy a polgári-, és közigazgatási perekben kétfajta módon lehet az ügyvédi munkadíjat érvényesíteni:
- tételes elszámolással, azaz az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíjat kérik a bíróságtól, vagy
- a rendeletben meghatározott sávos átalány alapján érvényesítik az ügyvédi munkadíjat.
Bár az új rendelet is meghagyja a bíróságok jogát ahhoz, hogy mérsékeljék a pernyertes fél által felszámított ügyvédi munkadíjat, ugyanakkor részletesebb sorvezetőt ad ahhoz, hogy erre mikor és milyen mértékben van lehetőség. A rendelet szerint jövő februártól a bíróság az ügyvédi munkadíjat csak a másik fél kérelmére, és csak két, indokolt esetben mérsékelheti: ha a munkadíj az érvényesített joggal nem áll összefüggésben, és ezért szükségtelen, vagy ha a ténylegesen kifejtett tevékenységhez képest aránytalan mértékű.
(Borítókép: Németh Kata / Index)
Forrás: index.hu
.jpg "Szeles idő hoz enyhébb nappalokat a jövő héten")
