Mi a tapasztalata, mennyire érzik át az emberek a konzultáció kérdéseinek fontosságát?

Rengeteg kérdést kapok az országjárás során, és nem csupán a konzultáció témáiban. Nem csoda, nehéz időszakot élünk, túl vagyunk egy Covid-járványon, egy gazdasági válságon, több mint ezer napja zajlik az orosz-ukrán háború, amelynek nagyon súlyos következményei vannak. Az emberek tehát sok mindenre várják a választ, és a magyar kormánynak bizony megoldási javaslatokat kell tudni adni. A nemzeti konzultáció is erről szól, pontosabban arról,

hogy kiderüljön, tudják-e támogatni a magyar emberek a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit.

A kormány számára fontos az eredmény, hiszen bár a felhatalmazást 2022-ben már megkapta a cselekvésre, nem is akármilyet - ismét kétharmados többséget szerzett a parlamentben -, azonban Brüsszel nem támogatja a magyar elképzeléseket a békéről és a gazdasági semlegességről, ezért szükséges, hogy kapjon egyfajta megerősítést az irányokat illetően.

Így tudja majd képviselni a lehető legerőteljesebben a magyar álláspontot.

"Biztos vagyok benne, hogy a 2026-os választást a Fidesz megnyeri"

A belpolitikát a Fidesz és a Tisza Párt közti kommunikáció uralja, ez kissé el is viszi a fókuszt most az érdemi ügyekről. Nem nehezíti ez a stratégiai kérdések felé fordulást?

Leszögezném, hogy szerintem

félnivalója nincs, csak tennivalója van a Fidesznek ebben a helyzetben,

nyilvánvaló, hogy ilyenkor többfelé kell összpontosítanunk. A kormányban azonban tehetséges és okos emberek ülnek, bízunk benne, hogy a meglátásaink Magyarország számára hasznosak lesznek. Látszik, hogy már rövid távon is jelentkeznek azok az előnyök, amelyekkel az új gazdaságpolitika jár majd. Tény, hogy a belpolitikai helyzet nem segít most ebben, a teljes ellenzéki oldal felfordult, a Tisza Párt megjelenésével egy korábbinál intenzívebb politikai csetepaté alakult ki. Nekünk is át kell állnunk egy más típusú gondolkodásra. A Fidesz felkészült párt, nem féltem, meg fogja találni a megfelelő válaszokat. Hozzáteszem, egészen biztos vagyok benne, hogy a 2026-os választást a Fidesz megnyeri.

"A kormány tervei között szerepel a budapesti állami kórházak felújítása"

Hogy látja, budapestinek jobb ma lenni, vagy vidékinek? Maradnak-e a falvak, a kisebb települések a kormány fejlesztési fókuszában, vagy a korábbiakhoz képest jobban összpontosítanak most a fővárosra?

Igaz, hogy a fókuszban a kistelepülések álltak, de Budapestre is iszonyatos mennyiségű pénz érkezett. Csak össze kell hasonlítani, hogy hogyan nézett ki a főváros 2010-ben és most: hatalmas a változás, nagyon komoly kormányzati beruházások valósultak meg. A főváros-vidék szembenállást mesterségesen élezik ki, szerintem ez nem jó.

Részben azért került most az érdeklődés középpontjába a budapesti közgyűlés, mert a Tisza Párt egyedül itt rendelkezik valamiféle képviselettel, az azonban látszik, hogy az önkormányzati működéshez vajmi keveset konyítanak.

Megjegyzem, Brüsszel nagyon szigorú olyan kérdésekben, hogy kik ülhetnek egy egyetem kuratóriumában, de önmagukat nem korlátozzák például abban, hogy egyszerre legyen valaki EP-képviselő és önkormányzati képviselő. Ami a kormány fejlesztési politikáját illeti, az egyértelmű. A gazdasági válság következtében beruházási stop lépett érvénybe, ami érintette a fővárost is, de még így is számos fejlesztés zajlik, és ezek Budapestet egyedülállóvá teszik. Kiemelném a Várban és a Városligetben történt fejlesztéseket, illetve a szakrendelő-felújításokat. Itt jegyzem meg, hogy a kormány tervei között szerepel a budapesti állami kórházak felújítása is a következő években.

A kormány elkötelezett abban tehát, hogy a főváros fejlődjön.

Ha az autóipar meg is torpant, növekedés várható

Mennyiben befolyásolják az önkormányzatok lehetőségeit, mozgásterét a világgazdasági folyamatok, akár csak közvetve? Mik az esélyei az olyan térségeknek, amelyeknek a gazdasága az autóiparra épül? Milyen ciklus előtt állnak így az önkormányzatok?

Az látszik, hogy az európai gazdaság gyengélkedik, hiszen versenyhátrányban vannak az itt működő cégek. Nézzük meg a német autóipart, és ennek kihatásait a magyar gazdaságra. Az összes nagy német autóipari cég jelen van hazánkban, náluk komoly évszázados tudás halmozódott fel. Ugyanakkor ez az iparág más feltörekvő országokban is kinőtte magát, a kínai BYD épp most épít nálunk üzemet. Az látszik, hogy az elektromosautó-gyártást az Európai Unió, illetve a német gazdasági vezetés erőltetetten akarta rákényszeríteni a kontinensre, de ez nem teljesen jött be. Átgondoltabb mechanizmusra lett volna szükség, ezért aztán a német, és egyúttal a magyar autóipar is lépéshátrányba került. A jövő azonban ebbe az irányba mutat, a magyar kormány elképzelései erre vonatkozóan nagyon is helytállóak, és a következő években ennek meglesz a hatása.

Új képességeket kell kiépítenünk, és akkor Magyarország a következő évtized nyertese lesz.

Az önkormányzatok felől nézve pedig, hogy milyen forrásteremtési esélyeik lesznek: ha pályáznak, hozzájuthatnak közvetlenül is brüsszeli forrásokhoz, bonyolult, de van rá lehetőség. Az uniós források ugyanakkor járnak az országnak is, ezeket le kell hívni, ezek sok ezer milliárd forintot jelentenek majd Magyarországnak, igaz, a kohéziós források egy részéről még vita van.

Az iparűzésiadó-bevételek tekintetében nem aggódnék: ezek az elmúlt években dinamikusan növekedtek. Ennek a többletét a kormány most elvonta, és a járásoknak juttatja, így egyébként a nagyvárosok agglomerációját segíti, ez áttételesen utóbbiaknak is jó.

Ezeket a bevételeket mindig az előző év alapján számítják, tehát 2026-ban a várakozások szerint már növekedhet az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele. Ha az autóipar meg is torpant, és nehézségekkel küzd, a következő években növekedésnek indul, és segíti majd az önkormányzatok adóbevételeinek emelkedését.