Április elején German Galuscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere egy sajtóbeszélgetésen kifejtette: a nagy energiavállalatok (BP, Chevron, ExxonMobil, Total, Shell) az energiaválságból mintegy 200 milliárd dolláros hasznot húznak, ám mivel az energiaválság berobbanása éppen a háborúnak köszönhető, Ukrajna joggal várja el az extraprofit egy részét, hogy azt a saját infrastruktúrájában keletkezett károk enyhítésére fordítsa - írja a Mandiner.
Zelenszkij elnök gazdasági tanácsadója, Oleg Ustenko (aki szerint a magyarok fizetik a kést, amellyel levágják az ukrán katona fejét) kézbe is vette a dolgot, és levelet írt a Shellnek, amelyben arra szólítja fel a vállalatot, hogy ossza meg Ukrajnával a Szahalin-projektben való részesedésének esetleges orosz felvásárlásából származó nyereségét.
A Szahalin-2 az a nemzetközi olaj- és gázkitermelési beruházás Szibériában, amely megnyitotta a nagykaput Oroszország LNG-exportja előtt. A projektnek 50 százalékban volt a Gazprom a tulajdonosa, míg a Shell 27,5 százalékban részesedett belőle, ám a háború mindent megváltoztatott. A vállalat már tavaly bejelentette, hogy kivonul Oroszországból, ez a lépés pedig 5 milliárd dolláros befektetési és eszközveszteséget jelent neki. A Szahalin-projekt révén legalább egy töredékét szerette volna megmenteni a pénzének, ezért érthetően aggódni kezdett, amikor a Kreml felől a vállalat államosításáról érkeztek hírek. A Shell részesedése 1,6 milliárd dollár, így némi megkönnyebbüléssel fogadta azt a hírt, hogy az orosz Novotek nagyjából 1,1 milliárd dollárért kivásárolja részesedését a Szahalinból.
Ez az a még nem is létező nyereség, amelyre Kijev máris lecsapott, mondván: a Shellnek erkölcsi kötelessége Ukrajnának adni a pénzt, hiszen eddigi befektetése a Szahalin-projektbe Putyin háborúját finanszírozta. Ahogyan Ustenko fogalmazott: ha a vállalat bezsebelné a részesedését, az olyan lenne,
mintha vérdíjat fogadna el.
A Shell nem kommentálta a felszólítást, mindössze annyit jegyzett meg: nem vesz részt a Szahalin-2 részesedésének eladásáról folyó tárgyalásokban, így azt sem tudhatja még, mi lesz a sorsa az esetleges bevételnek.
A vállalatnak egyébként nem először főhet a feje az ukrán nyomásgyakorlás miatt: 2022 márciusában 60 millió dollárt adományozott Kijevnek, amikor az botrányt kiáltott egy rakomány orosz kőolaj miatt, amit a Shell vásárolt Moszkvától. Bár akkor még nyoma sem volt semmiféle olajjal kapcsolatos szankciónak, az energiavállalat villámgyorsan utalta a pénzt, majd nyilvánosan bocsánatot kért.
Fotó: 123RF
Forrás: mandiner.hu
