Mintha a három évvel ezelőtti, európai jelenetek ismétlődnének meg – ám ezúttal Kínában. A kórházak – amelyeken a kínai egészségügyi rendszer nyugszik, itt nem jellemzőek a helyi és a szakrendelők, mint nálunk – olyannyira telve vannak, hogy a folyosókon, sőt már a bejárat előtt megpróbálják kezelni a betegeket - írja a Mandiner.

A vészbehívóval villámgyorsan csatasorba állított nyugdíjas orvosok és orvostanhallgatók is segítséget nyújtanak a helyi kórházak személyzetének, akik tömegével fertőződtek meg. Hetek alatt szabadult el a koronavírus-járvány Kínában. 

Nem tudni valós számokat a fertőzöttekről, hányan vannak válságos állapotban és mennyien haltak meg, mert a hatalom – egész egyszerűen – hetekkel ezelőtt megszüntette a hivatalos tájékoztatást a koronavírus adatairól. 

A modellszámítások napi 5-10 ezer halottat gyanítanak

A kínai városokból érkező számok elrettentőek. Szinte minden nagyobb városban százezrek és milliók betegedtek meg. Van olyan forrás, amely egy hete csupán egy tartományban napi milliós esetszámról számolt be. Egyes nyugati hírek az 1,4 milliárd lakosú országban – a különböző modellszámítások alapján – a fertőzöttek számát 250 millióra teszi, ami egyes becslések szerint napi kétmillióval növekszik. 

A kínai hatóságok közlése alapján a különösen gyorsan terjedő, de kevésbé veszélyes Omicron variáns tombol az országban. Ha a fertőzöttség ilyen kiterjedt, akkor ennek az áldozatok számában is tükröződnie kell. 
Még akkor is, ha nem a leghalálosabb variánssal állunk szemben. 

A nyugati modellszámítások szerint mostanság napi 5-10 ezer halálos áldozattal kell számolni. 

A december végi egyik utolsó jelentésében a kínai egészségügyi minisztérium egy halottról számolt be. Így persze a teljes három év alatt kijöhet az 5000 elhunyt alatti szám. Ennek kicsit ellentmond az a tény, hogy jelenleg például Pekingben a krematóriumok teljes kapacitással dolgoznak, de még így is csak nagy késéssel tudják elhamvasztani a holttesteket, és a gyászszertartásra is hosszú ideig várni kell.

Mi lehet a kínai fordulat hátterében?

Mi vezetett ahhoz, hogy a korábban vasszigorral a Covid-vírusnak ellenálló Kína ilyen fordulatot tett? Ne felejtsük el, hogy Kínából származik az egész Földön eddig hivatalosan is közel 667 millió embert megfertőző, több mint 6,7 millió áldozatot szedő kór. 

Mint közismert, a legjobb tudásunk szerint Vuhanból ered a koronavírus, de egyértelműen még a különböző nemzetközi vizsgálatok sem tudták tisztázni, hogy emberi kreálmány, azaz laboratóriumi szökevény-e vagy természetes úton fejlődött-e ki. 

A kezdetek kezdetén, tehát 2020 legelején megszületett a Kínai Kommunista Párt (KKP) határozata arról, hogy az ország ellenáll a vírusnak, mégpedig saját fejlesztésű oltásokkal. Azaz, ha valahol felbukkan a Covid, akkor akár egész városok lezárásával, kiterjedt és gyakori teszteléssel, személyre szóló, többhetes karanténnal védekeznek, lényegében ez az, amit a nyugat Zéró Covid politika néven emleget. És ennek eredőjeként az elmúlt hónapokban szinte lezárták az országot, illetve annak egyes részeit, városai. Külföldiek csak nagy nehézségek árán tudtak bejutni, és lehetetlen volt az egyszerű kínainak elhagyni a hazáját. 

A remélt enyhülés nem következett be

Az elmúlt három évben a kínaiak zöme úgy látta, hogy ez a védelem eredményes, ugyanis a világ más térségeiben napi tízezrek esnek áldozatul a fertőző betegségnek. Aztán mindenki abban bízott, hogy a KKP tavaly októberi XX. kongresszusán azért csak enyhíteni fognak a szabályokon. 
Csalódniuk kellett, a párt csak alig lazított a Zéró Covidrendszerén. Decemberben azután számos, többnyire egyetemnek otthont adó városban 

a diákok mozgolódni kezdtek, síkra szálltak a szabályok enyhítéséért, de még a sajtószabadság ügyéről sem feledkeztek meg, sőt közülük egyesek Hszi Csin-ping legfőbb pártvezető távozását követelték. 

Ám ezek a megmozdulások összlétszámukban sem haladták meg a néhány ezer főt. De jelzésnek mégis alkalmasak voltak:  a fegyelmezett kínai társadalom is lassan a tűrőképessége határához ér.
Pár száz fiataltól nem rettenhet meg a párt közel 90 milliós élcsapata! Nem is ez volt a helyzet, inkább a gazdasági mutatók játszották a főszerepet. A koronavírus évei alatt a kínai gazdaság nem fejlődött a megszokott mértékben. 
Az óesztendőben például alig három százalékos volt a növekedés, búcsút mondhattak a kétszámjegyű mutatóknak. Nyilván a KKP műhelyeiben is azt vetették össze, ha ilyen alacsony a növekedés, akkor igencsak elodázódhat a gazdaságban a nagy vetélytárs, az Egyesült Államok beérése. 

Ha egész városokat blokkolunk, ahogyan tavasszal a 25 milliós Sanghajt, és az ott lakóknak hónapokra megtiltjuk az otthonukból való kimozdulást, akkor bizony ez lesz a vége. Mi a fontosabb: az, hogy az emberek egészségét tűzön-vízen át óvjuk, vagy úgy, mint más államok tették, gyorsan essünk túl a fertőzés-hullámon, és tovább folytassuk a munkás mindennapokat? Még ha ennek kimenetele óhatatlanul „járulékos veszteséget” von maga után. A kérdés csak az, hogy ez a veszeteségszám hol áll meg. 

A lazaság jele a fertőzöttek és az egészségesek keveredése

A december elején zajló tüntetések is adhattak némi lökést a kínai döntéshozóknak, aminek együttes következménye az lett ar hátraarc. Megszűnt a Zéró Covid-politika: nem lesznek város-lezárások, nem lesz teszteredmény-követelés, feloldják a nemzetközi utazás tilalmát be és ki, az országon belül szabad lesz a járás. A lazaság egyik példájaként a kórházaknál a koronavírusos betegek és az egészségesek, akik hozzátartozójuknak keresnek ágyat, vegyesen próbálnak meg bejutni az intézményekbe, így semmi nem állja útját a betegség terjedésének. 

Így csapott le a Covid-cunami!

Kevesebb mint egy hónap alatt a vírus valóságos cunamiként így árasztotta el egész Kínát. Nemcsak a Nyugat rendelt el a beutazó kínai állampolgároknak kötelező vírustesztet, hanem a környező ázsiai országok is. Olaszország az elsők között lépett, neki három éve voltak rossz tapasztalatai kínai turistákkal, itt a jelenleg beérkezők fele volt Covid-fertőzött.
Az Európai Unió szeretné azt elérni, hogy a tagországok egységesen lépjenek fel a lehetséges kínai fenyegetéssel szemben. A kínai állampolgárok előtt január 8-án nyílnak meg a szervezett nemzetközi repülőutak. Érthetően három év helyhez kötöttség után számosan külföldön akarják kiélvezni a szabad levegőt és az utazás lehetőségét. 

A nagy jövés-menés időszaka

Most elindulhatnak a kínaiak, éppen mikor tombol náluk az új járvány-hullám, viszont sok fogadó ország támaszt olyan feltételeket, amelyekkel éppen a korábban Kínába érkező külföldieknek kellett megbirkózniuk. 
Peking már tiltakozott is a kínai állampolgárokat érintő nehézségek ellen. A kínai újév több hétre nyúló időszaka áll előttünk, amely, mint említettük január 22-én köszönt be. A kontinensnyi ázsiai országban legalább ebben az időszakban illik meglátogatni – különösen három év után – a felmenőket, rokonokat, akár több ezer kilométert utazva. Ezzel gyakorlatilag nem lesz olyan hely Kínában, ahova a sok tízmillió embert érintő jövés-menésben, nem jut el a koronavírus-fertőzés – állítják a szakértők. 

Sőt, a külvilág attól fél, hogy minden eddiginél fertőzőbb és halálosabb vírus mutálódik. 

Az, hogy Kína miként akar túl lenni a fertőzésen, az a maga gondja. Ám, hogy új típusú vírust ereszt a világra, ahhoz azért van némi hozzáfűznivalója más államoknak is. 

Egyelőre ez persze csak egy lehetőség, de bármikor bekövetkezhet. Ezért kellene Kínának közölnie a valós adatokat, hogy más országoknak legalább a járvány méretéről fogalmuk legyen. 

Peking szerint ők megbízható adatokat küldenek az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének  a WHO-nak, ám a szervezet kételyeit fejezte ki az adatok megbízhatóságát tekintve. Több ország, így az Egyesült Államok és Németország is felajánlotta Pekingnek, hogy mRNS-alapú oltásokkal segíti ki az országot, amely hatékonyabb a kínai vakcináknál. 
Köszönjük szépen, de nem kérünk belőlük! – ez volt a válasz a felajánlásokra.

Kína korábban kiterjedt kampányt folytatott főleg az időskorúak beoltása érdekében, de ez már régen volt, és a kínai vakcinák nem arról híresek, hogy hatásuk tartós lenne.

Öröm és bánat a hatalmas ázsiai országban

A lakosság zöme örömmel fogadta a szigorú korlátozások feloldását. De csak addig, míg nem szembesültek a járvány pusztító erejével. A társadalom véleménye így most megoszlik. A betegség cunamiszerű terjedése miatt sokan visszasírják a Zéró Covid-intézkedéseket, mert akkor nem kellett a halál árnyékában élni. Voltak szabályok, amelyeket ha betartottál, akkor nagy valószínűséggel elkerülted a vírust. Bár sokan nem törődnek a biztonsággal, és élvezni akarják az életet, azért a józanabb gondolkodású polgárok csak tanulnak a növekvő számú megbetegedésekből. 

De vajon most mit mond a párt, amely három évig halálos betegségként írta le a koronavírus-fertőzést, amely ellen komolyan harcolni kell, aztán egy hónapja a lovak közé dobta a gyeplőt? „A megelőzés és a kór ellenőrzése új szakaszba lépett – fejtette ki újévi televíziós beszédében Hszi Csin-ping, az ország első embere. – Mindannyian nehéz perceket élünk át.” 

Túlzásba azért nem vitte az együttérzést. Az őt követő egészségügyi illetékesek eldicsekedtek azzal az eredménnyel, hogy szerintük a világon Kína állt ellen legjobban a kórnak. Többször is annak a véleményüknek adtak hangot: „A történelem ezt igazolni fogja.”

Meglátjuk.

Forrás: mandiner.hu