- Egyházközségünk természetesen igazán szívén viseli Szent Kvirin emléknek ébrentartását. Az elmúlt években leginkább a szalézi templom felújításában tudtunk segíteni. Többek közt - a mi közreműködésünkkel is –megújult a templombelső, ablakcserék voltak, a torony is rendbe lett téve. Fontosnak tartom, hogy a vértanú szent nevét viselő templom méltó legyen védőszentjéhez. – mondta el Ágh Ernő.
- E hétvégén pedig a már hagyományosnak mondható búcsúval tisztelegnek.
- Valóban vasárnap 10 órakor az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Dr. Márffy Gyula emeritus veszprémi érsek lesz. Az eseményen a Horváth Imre karnagy vezette Szent Márton Kórus működik majd közre. Délután 3 órakor az Óperint utcai hídnál – ahol a mártír püspököt kivégezték- Dr. Merkli Ferenc a vasszécsenyi plébános mond beszédet a szombathelyi plébániák képviselőinek jelenlétében. Innen átvonulunk a szalézi rendház udvarára, ahol búcsúi kerti agapén látjuk vendégül a híveket és minden Szent Kvirint tisztelő szombathelyit, akit ezúton is szeretettel hívok az egész programra.
Szent Kvirin (latinul: Quirinus) Siscia, a mai horvátországi Sisak püspöke volt, aki a Diocletianus-féle keresztényüldözések áldozata lett. A püspököt egy bizonyos Maximus prefektus elfogta és letartóztatta. Felszólították, hogy áldozzon a római birodalom isteneinek, de ő ezt határozottan megtagadta. Ezért megvesszőzték és bebörtönözték. Még a fogsága idején sem tétlenkedett, hiszen a legenda szerint egy Marcellus nevű börtönőrt itt térítette meg. Három nappal később Sabarába hozták és Alsó-Pannónia kormányzója elé állították, de ő sem tudta rávenni hite megtagadásra. Ezért malomkövet kötöttek a nyakára, majd a megáradt, Sibaris, (a mai Perint) patakba dobták 303. június 4-én. Halála előtti utolsó perceiben vigasztalta és a hitben való kitartásra buzdította övéit. Hívei később élettelen testét kiemelték a patakból, és a város scarabantiai kapuja közelében temették el, ahol később bazilika is hirdette bátor vértanúságát. A IV. század végén Kvirin ereklyéit Rómába vitték, és a Via Appián a Szent Sebestyén-bazilika mögött helyezték el. Az ereklyéket a Szombathelyi egyházmegye 1777-ben-ben történt megalapítása után, 1779-ben – Mária Terézia közbenjárására – Szombathelyre hozták és a püspöki palotában őrizték. Később a Xx.században, a szalézi templom felépítése után az ereklyék itt kerültek végleges elhelyezésre.
