Orbán Viktor a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy örül, amiért Jens Stoltenberg főtitkári időszaka alatt megerősödött a NATO és Magyarország kapcsolata. Elhangzott, hogy 1300 magyar katona vesz részt a szervezet különböző műveleteiben - írja az Index.
A miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarország teljesíti a NATO számára vállalt kötelezettségeit.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország álláspontja eltér a többiek álláspontjától. Mindezt azzal indokolta, hogy az országnak nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban eltérő véleményeket megváltoztassa.
Így nem kíván blokkolni olyan döntéseket, amelyeket a többiek osztanak. Minden NATO-területen kívüli katonai akció a NATO szabályai alapján csak önkéntes lehet. Ezt megerősítette a főtitkár
– jelentette ki Orbán Viktor.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig megbecsült tagja volt a NATO-nak, az ország ráadásul fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont. Kitért arra is, hogy Magyarország támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, az ukrajnai orosz invázió kezdete óta pedig menedéket nyújt a háború sújtotta országból érkező embereknek.
Jens Stoltenberg úgy véli, mindez hozzájárul a közös biztonsághoz. A főtitkár arról is beszélt, hogy a NATO 2014 óta talán a legjelentősebb átalakulásán ment keresztül.
Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO a legfontosabb garantálója a tagországok biztonságának, Európa egészében biztosítva ezzel a jólétet. Megvitatták az ukrajnai helyzetet is, aminek keretében a főtitkár elmondása szerint Orbán Viktor egyértelművé tette: Magyarország nem kíván részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben, amit Jens Stoltenberg elfogadott.
Tavasszal volt legutóbb egyeztetés
Jens Stoltenberg és Orbán Viktor legutóbb márciusban egyeztettek egymással telefonon, amiről a NATO főtitkára a közösségi oldalán számolt be. Akkor leírta, hogy jót telefonált Orbán Viktorral a NATO júliusi csúcsára készülve, és hozzátette az orosz–ukrán háborúra utalva, hogy „megerősítjük a védelmünket és fokozzuk a partnerekkel való együttműködésünket. A biztonsági környezet veszélyesebb lett, de a NATO is erősebbé vált”.
A szerdai találkozójukon is elsősorban a háborúról egyeztettek, valamint a NATO-csúcs napirendjét vitatták meg.
Jens Stoltenberg korábban is kijelentette, hogy a szövetségnek továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és reményét fejezte ki afelől, hogy a tagországoknak sikerül meghozniuk a „védelemhez és elrettentéshez” szükséges döntéseket.
A főtitkár hangsúlyozta: a NATO nemcsak a kiképzésekben vett részt, hanem hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket is vállalt. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Oroszország 2022-ben indított teljes körű inváziója óta a szövetség tagországai évente 40 milliárd euró értékű katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, és ezt a támogatást addig kell fenntartani, amíg szükséges.
Jens Stoltenberg kedden részt vett a Bukaresti Kilencek rigai csúcstalálkozóján, ahol teljes támogatásáról biztosította a NATO keleti szárnyának országait egy esetleges külső támadás esetén. „A NATO-nak megvannak az erői, készletei, képességei és politikai akarata, hogy megvédjen minden szövetségest” – mondta a főtitkár.
Orbán Viktor az M1-nek adott hétfői interjújában beszélt arról, hogy a főtitkár szerdán érkezik Magyarországra. Akkor azt mondta, arról tárgyalnak majd, Magyarország hogy tud kimaradni a NATO ukrajnai missziójából.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [j] megbeszélést folytat Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral [b] a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)
Forrás: index.hu
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI
