A magyar piacon összességében 200 ezer kassza működik – erről is beszélt a Világgazdaságnak a Laurel Kft. operatív feladatokért felelős ügyvezető igazgatója.

Bessenyei Attila szerint ebből a kiskereskedelemben nagyságrendileg 40-50 ezer lehet úgynevezett PC-alapú kassza, amelyek cikkelemes értékesítésre és komolyabb műveletekre képesek, így például bankkártya integráció vagy törzsvásárlói kezelés. Az üzletláncok publikus nyilatkozatait és a saját referenciaszámainkat figyelembe véve 

ezek szűk 10 százaléka, 3500-4000 lehet önkiszolgáló.

A Laurel egy 1993-ban alapított retailinformatikai cég. Ők fejlesztették ki az első, Magyarországon engedélyt kapott online kasszát, illetve az első, teljes egészében magyar önkiszolgáló kassza is hozzájuk köthető. Jelenleg itthon mintegy hatezer berendezést működtetnek, ebből 700 önkiszolgáló, amelyeket az utóbbi három-négy évben telepítettek. A Laurel hajtotta végre például a Decathlon magyar hálózatának komplett kasszacseréjét, így a lánc már csak önkiszolgáló kasszákat használ.

Miért terjednek el az önkiszolgáló kasszák?

Bessenyei Attila részletesen felvázolta lapunknak, milyen innovációs átalakulás előtt áll a kiskereskedelem és hogy ebben, milyen szerepet játszanak majd az önkiszolgáló kasszák. Először is rámutatott, hogy a nyugati, skandináv országokban már hosszabb ideje bevett gyakorlat az önkiszolgáló kasszák megoldása. Keletebbre haladva azonban jelenleg nem jellemző ezeknek az eszközöknek a nagyobb létszáma. Ennek oka, hogy az önkiszolgáló technológia megtérülését alapvetően a munkaerő optimalizálása és a bérhatékonyság adja. A fizetések Nyugaton már 10-15 éve is olyan magasak voltak, hogy volt értelme inkább technológiát fejleszteni.

Mostanra azonban Magyarországon is elérte azt a szintet a bérküszöb, valamint a munkaerőhiány is ebbe az irányba mutat, hogy 

egyre inkább megéri önkiszolgáló kasszára váltani a boltokban.

Mindezt jól mutatja, hogy a Laurel bár még 2006-ban kezdte el a fejlesztést, csak 2019-ben nyerte el az első projektjét. Azóta viszont mintegy 700 önkiszolgáló kasszát helyezett ki.

A cég operatív ügyvezető igazgatója szerint a magyar piacban rengeteg tartalék van még, ugyanakkor arról is nyíltan beszélt, hogy üzletmodell és az üzlethelyiség méretének kérdése, hogy „kijön-e a matek”. Olyan boltokban, ahol 10-15 terméknél kevesebből áll a jellemző kosár, ideális választás, azonban fölötte már javasolt a hagyományos kassza is. Érdemes figyelembe venni az átlagos kosárméret napszakon vagy a hét napjain belüli változását is a tervezéskor. Szintén ökölszám a napi 500-600 nyugta kiadása, amely alatt ugyancsak nem feltétlenül rentábilis az átállás.

Miért nem szeretik a vásárlók az önkiszolgáló kasszákat?

Felhívta arra is a figyelmet, hogy a rendszer tervezésénél kiemelt szempont kell, hogy legyen a vásárlói élmény, ami nem sérülhet. Ha jó a tervezés, az alapvetően kevesebb várakozási időt jelent. Így a nagyobb áteresztőképesség növelni tudja a vásárlói élményt. Ha viszont rossz a tervezés és romlik a várakozási idő (itt a tűréshatár valahol öt percnél húzódik), egyenesen arányosan esik az adott üzlet általános megítélése.

Bessenyei Attila abszolút reálisnak látja, hogy a hazai kiskereskedelemben elterjedté válnak az önkiszolgáló kasszák, de a hagyományos kasszázás teljes kiváltására nem számít. Arra van a legnagyobb esély, hogy a kettőt kombinálják. „A manuális, alacsony hozzáadott értékű folyamatok legalább részbeni automatizációja elkerülhetetlen. Az önkiszolgáló kasszákkal az ügyfélélmény és az üzlet fenntarthatóságának szempontja egyszerre érvényesülnek” – jegyezte meg.

Ő is tapasztalja, hogy a vásárlók oldaláról létezik egyfajta szembenállás, de ez szerinte leginkább a rossz bevezetések számlájára írható, vagyis hogy nem az adottságokhoz méretezték a technológiát. Azt például nem lehet megtenni, hogy egy jellemzően készpénzt használó vásárlói körnek csak bankkártyás fizetési funkciót biztosítanak. Ilyen esetekben teljesen jogos a reklamáció.

A másik kritikus pont a termékek szkennelése, amelytől a vásárlók egy része idegenkedik, mondván, hogy az a kasszás dolga. „De a pultra úgy is ki kell pakolni, el is kell pakolni, fizetni is kell. Szóval a scannelés nem annyival több idő, viszont a sorban állás rövidül” – húzta alá.

Milyen lesz a jövő boltja?

Könnyen lehet, hogy ez a probléma egyébként záros határidőn belül magától megoldódik. A legnagyobb kiskereskedelmi szereplők (Rewe, Tesco, Aldi) ugyanis már élesben is alkalmazzák az úgy nevezett gépi látás funkcióját. Ez gyakorlatban úgy működik, hogy 

a vásárló virtuális kosárként jelenik meg a bolt automata rendszerében, a magához vett termékek árát pedig egyszerűen levonják a számlájáról a távozáskor. 

Ehhez azonban a fogyasztónak előzetesen regisztrálnia kell az azonosítás érdekében.

Mindez nemcsak nyugati országokban jelent meg, hanem például Lengyelországban is, ahol a Zabka már 60-70, mindössze húsz-negyven négyzetméteres ilyen üzletet visz. A Laurel operatív vezetője szerint valószínűleg ez lesz a jövő technológiája, de jelenleg brutális háttérkapacitást igényel: négyzetméterenként egy kamerát, a szerverigényről nem is beszélve. Ezért kifejezetten nano formátumokra jellemző, bár vannak így működő, akár ezer négyzetméteres boltok is. Azok azonban inkább demonstrációs projekteknek tekinthetők, amelyek tesztjelleggel működnek. „Annak az alapjait teszik le most, hogy 3-5-10 év múlva, hogyan néz majd ki a kiskereskedelem” – hangsúlyozta.

A technológia tehát rendelkezésre áll, a folyamat pedig Magyarországra is begyűrűzik. Annál is inkább, mert a gépi látást lehet ötvözni a hagyományos technológiákkal. Ez pedig új perspektívát nyit a kereskedőknek. Ebben a minta Csehország, ahol egyre-másra nyílnak meg az úgynevezett távfelügyelettel működő boltok. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy az önkiszolgáló kasszák kiegészülnek biztonsági és beléptetési rendszerekkel, így fizikailag jelenlévő eladókra nincs szükség. Az előre azonosítás itt is szükséges.

Eladó nélküli boltok nyílnak Magyarországon 2024-ben

Bessenyei Attila elárulta a Világgazdaságnak, hogy ennek a modellnek a magyarországi bevezetésén már dolgoznak, sőt, több nagy lánccal is konkrét tárgyalásokat folytatnak. Neveket nem mondhatott, de ezek előrehaladottságát jól mutatja, hogy az ügyvezető szerint 

legkésőbb 2024 második felében meg fognak nyílni itthon az első ilyen boltok.

A távfelügyelettel működő üzleteknek több előnyük is van. Egyrészt olyan helyszíneken is lehetővé válik ezzel a boltnyitás, ahol hagyományos struktúrában nem éri meg. Másrészt jóval olcsóbb beruházást igényel, mintha teljes egészében gépi látást kellene telepíteni. Éppen ezért lehet kis és nagy felületű boltban is alkalmazni. Ráadásul nemcsak újonnan létrejövő boltok esetében jöhet szóba, hanem már meglévőknél is, így kiterjesztett, akár nonstop nyitvatartást is el lehet érni.

A műszakok száma egyre csökkenthető, majd délután 5 és reggel 7 között pedig távfelügyeleti nyitvatartásra áll át az adott bolt. „Így bármikor lehet vásárolni és nem fordul elő többé, hogy este 7-kor kellene valami a vacsorához, de már bezárt az üzlet” – magyarázta. Hozzátette, hogy a lopásvédelem megteremtése kulcskérdés, valamint a megfelelő adatkezelés is kardinális. Azonban a felvett vásárlói adatokat a biztonsági ellenőrzést követően azonnal törlik. „Bemész, megveszed, fizetsz az önkiszolgáló kasszánál, kapod a nyugtát és mehetsz” – írta le egy vásárlás menetét.

Arra a kérdésre, hogy hol jöhetnek létre ezek a boltok Magyarországon, úgy reagált, hogy nem feltétlenül csak Budapesten és a nagyobb városokban. A referenciaadatok alapján 

az éjszakai nyitvatartással ugyanis bárhol elérhető akár több mint 10 százalékos forgalomnövekedés. 

A fejlesztés költségeiről azt mondta, egyelőre vizsgálják, de a cél, hogy megfelezzék a normál nyitvatartási költséget azokra a periódusokra, amikor már nem éri meg személyzettel nyitva tartani.

Prognosztizálta azt is, mikorra várható az új technológiák elerjedése Magyarországon. „Bárcsak lenne egy üveggömböm. Mindenesetre az önkiszolgáló rendszerek kiterjesztése 2025-re várható, a kereskedők nyitottságától is függően. Egy biztos: a régióban egyre több ilyet látunk. A teljesen autonóm boltok speciális modellt kívánnak meg, ezek tömegesen inkább tízéves időtávon jelenhetnek meg. Mi viszont már jövőre átadunk egyet a Laurel székesfehérvári székhelyén, amelyet a munkatársaink tesztelhetnek majd. Globálisan talán ezer teljesen önálló bolt létezik, nagyon gyerekcipőben jár ez még, de mi is szeretnénk kísérletezni vele”.

Elveszik a munkát az önkiszolgáló kasszák?

Végezetül szóba került az a dilemma is, hogy a kiskereskedelemben dolgozóknak van-e okuk tartani akár az önkiszolgáló kasszáktól, akár a távfelügyeleti boltoktól. Bessenyei Attila szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy 

a felszabaduló munkaerőt nem leépítik, hanem át- pozicionáljak. 

A Decathlonnál is ez történt. Ráadásul a kiskereskedelem általánosságban attól szenved, hogy nem tudják feltölteni a szabad munkahelyeket. „Nem az elküldés a cél, hanem az egyéb területeknek erőforrást biztosítani” – fogalmazott.

Külön felhívta rá a figyelmet, hogy a folyamatok optimalizálása lehetőséget teremt a kereskedőknek az operatív költségeik csökkentésére. Amennyiben ezt meg tudja tenni, az árazásban is agresszívabb tud lenni, ami végső soron a kiskereskedelmi árak csökkentéséhez is vezethet. Márpedig ez irányban most jókora nyomás van a boltokon.

Forrás: vg.hu
Fotó: Laurel