Az államfő - a rendezvény fővédnöke - a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy

FELTÉRKÉPEZZÉK AZ ELMÚLT ÉVEKBEN, ÉVTIZEDEKBEN FELHALMOZOTT TUDÁST,

és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre - fejtette ki.

Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre

időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó.

Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után

ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában

- hangsúlyozta.

Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt.
Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat - mutatott rá.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz "ma kedvező a politikai széljárás". Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz - fejtette ki.

Most - amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik - még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben - emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve:

pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba.

Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, "mindannyiunk életét befolyásolják", legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról.

Továbbá

MIKÉNT LEHET ELÉRNI, HOGY A KEDVEZŐTLEN TENDENCIÁK BEMUTATÁSA NE "KLÍMADEPRESSZIÓHOZ" VEZESSEN, HANEM EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉS MOZGATÓRUGÓJA LEGYEN.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel.

Mindez - kár lenne tagadni - érdekek sérelmével jár

- fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is:

megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?

Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? - kérdezte.

Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. "Nekem ezek az ötletek nem tetszenek" - fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel:

hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?

• Társadalmi elfogadottság növelése;
• különféle érdekek beszámítása;
• a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése;
• megelőzés;
• az álmegoldások elkerülése

- összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta, hogy

az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie.

"Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel" - mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

Kép: MTI/Illyés Tibor