Orbán Viktor miniszterelnök döntésének megfelelően 2024. január elsejétől a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét – emlékeztetett erre a tárca, majd kiemelték:
Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárásoknak megfelelően hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (pl. kereskedelem, űriparfejlesztés, turizmus) támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását
- olvasható az Indexen.
Nagy Mártonék kiemelték, hogy 2023 az inflációcsökkentés éve volt, „a kormány egy számjegyűre szorította vissza az inflációt, ráadásul a gazdaságban is egyre több reményt keltő és biztató eredményt lehetett azonosítani a hatékony intézkedéseknek köszönhetően”. Majd az elmúlt évet úgy összegzik, hogy
- a harmadik negyedévtől kezdve újra növekedő pályára állt a GDP, sőt az unióban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság.
- A kormány novemberre 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, ami decemberre 6 százalék körülire csökkenhetett,
- szeptembertől újra nőnek a reálbérek, megszűnt az ikerdeficit,
- és töretlen a bizalom a magyar gazdasággal szemben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezte, hogy a növekedés helyreállítása érdekében azonban további intézkedésekre van szükség. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, a mostani európai válság ugyanis nem elmúlik, hanem azt kormányzati eszközökkel le kell küzdeni.
A GDP növekedését úgy lehet hosszú távon is magas szinten tartani, ha Magyarország minden növekedési tartalékát kiaknázza, támogatja és fejleszti az olyan stratégiai ágazatokat, mint például a logisztika, az elektromosjármű-ipar, a hadiipar vagy az élelmiszeripar, továbbá elősegíti a magyar nemzeti bajnokok megerősödését – olvasható a közleményben.
Újabb intézkedések jöhetnek
A tárca szerint a gazdasági növekedés helyreállításához ezért legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni, amelyek a következők:
- Helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, és oldani kell az óvatossági motívumot.
- Helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramot fog kidolgozni, ami jövő év elején el is indulhat.
- Tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást. El kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen. Ennek érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni.
A tárca ígérete szerint a célok elérése érdekében új és innovatív intézkedéseket fognak kidolgozni a kormány számára. Mindemellett továbbra is segítik a vállalkozásokat a célzott programokon keresztül – zárták közleményüket.
Nagy Márton: Dolgozni kell tovább
A miniszterelnök korábbi döntése értelmében 2023. december 7-től a Gazdasági Kabinetbe összpontosulnak a legfontosabb gazdasági kérdések. Ennek vezetője is Nagy Márton lesz, akit ügydöntő jogkörrel ruháznak fel. Továbbá Orbán Viktor döntése értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi feladatokkal bővült ki:
- a külgazdasági és külügyminisztériumból átkerül az űriparral kapcsolatos fejlesztés,
- szintén Szijjártó Péteréktől érkezik a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása,
- a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett a jövőben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik a turizmus és vendéglátás,
- végezetül az Agrárminisztériumtól a kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó szabályzás.
Nagy Márton feladatai miniszterként összesen 19 területet érintenek:
- a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,
- a pénz-, a tőke- és a biztosítási piac szabályozásáért,
- a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,
- a gazdaságfejlesztésért,
- a lakáspolitikáért,
- a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért,
- az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,
- az állami vagyon felügyeletéért,
- a postaügyért,
- a belgazdaságért,
- a foglalkoztatáspolitikáért,
- az iparügyekért,
- a társadalmi párbeszédért,
- a vállalkozásfejlesztésért,
- az űriparfejlesztésért,
- a turizmusért,
- a vendéglátásért,
- a kereskedelemért,
- valamint a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért lesz felelős.
„Dolgozni kell tovább, nem gondolom, hogy a pozíció a lényeg, alapvetően a munkát kell összefogni. A koordináló szerepkörnek a gazdasági miniszter kezében kell lennie, nem kerültem magasabb pozícióba, ez nem hatalmi, hanem szakmai és szervezési kérdés. A veszélyek korában – ahogy a miniszterelnök is tökéletesen megfogalmazta – rengeteg kihívással küzdenek a gazdaságok. A hatalmi kérdések helyett a feladatra kell koncentrálni, hogy a gazdasági struktúra a legrugalmasabban alkalmazkodjon a kihívásokhoz” – fogalmazott korábban az Economxnak Nagy Márton, amikor a Gazdasági Kabinet élére nevezték ki.
Forrás: index.hu
