Égnek a telefonok a NAV-nál. Adózási kérdésekben egyébként sem könnyű eligazodni, most azonban a változó jogszabályok is nehezítik az átláthatóságot. Naponta más-más helyzetben találják magukat a vállalkozók és a magánszemélyek, ahogy ürül a kassza a cégben és otthon. Összeszedtük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) beérkező leggyakoribb kérdéseket a szakértők listája alapján.
Érdemes minden kérdéssel kapcsolatban leszögezni, hogy a NAV most igen elnézőnek ígérkezik, ez derül ki legalábbis a közleményeikből. Mint írják, ha valaki a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt, tehát önhibáján kívül, nem tud kifizetni valamit a hatóság felé, kérelmet írhat. Ebben hivatkozzon a koronavírus-járvány okozta új körülményekre, és ezt most fokozottan figyelembe fogják venni. Ezt papíron és elektronikusan is be lehet nyújtani, utóbbi módon akkor, ha ügyfélkapuja van az illetőnek.
Egyre több a megbetegedés, elérheti a környezetünket is, akár a könyvelőnket. Mi van akkor, ha nem veszi fel a telefont, mert kiderül, hogy elkapta a vírust? Netán kórházba került? Közben pedig nála vannak a papírjaink. Az adóhatóság azt kéri, hogy ilyenkor igazolási kérelmet terjesszen be a vállalkozó, amelyen leírja, mi történt. Könnyebbség, hogy ez a kérelem ráér a könyvelő felgyógyulása – azaz az akadály elhárulása – utáni 15 napon belül, a benyújtott bevallási pótlással együtt. Sokan zárják most be üzletüket. Vajon be kell-e ezt jelenteni a NAV-hoz? Nos, a bezárás tényét nem, de ha az online pénztárgépet valaki 30 napon túl nem használja, azt igen. Bármelyikünk kerülhet karanténba, mi van ilyenkor? – kérdezik sokan most. Semmi, elektronikus felületen lehet a hatósági bevallást módosítani, vagy újat írni, de az önadózó egyéni vállalkozó meghatalmazott útján is eljárhat. Lehet, hogy valaki a határidőt is elmulasztja, ilyenkor a bevallás pótlásával együtt igazolási kérelmet kell írni.
Többen érdeklődnek mostanában, hogy fizetésképtelen cégükkel kapnak-e valamilyen kedvezményt. Kiderült, hogy a tartozás mérsékelhető, ha a fizetés ellehetetlenítené a vállalkozót, de csak akkor engedélyezik az adósság csökkentését, ha ezzel helyreállítható a rend, vagyis ha tényleg van értelme, és szinte csak ezen múlik. Csődvédelmet akkor érdemes kérni – derül ki a NAV leírásából –, ha a cég csak átmeneti nehézséggel küzd, és valószínűleg idővel tovább tud majd működni. Ennek az a lényege, hogy a hitelezőivel egyezséget köt az illető, így nem válik szó szerint fizetésképtelenné. Jogos kérdés, hogy a fizetési moratórium vonatkozik-e az adó- és köztartozásokra… Szomorú hírünk van: nem. A koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került adózó azonban ilyenkor is írhat egy kedvezményi kérelmet, halasztásra, részletfizetésre vonatkozóan, és várhatóan figyelembe fogják venni. Ami pedig a járulékokat illeti: sokakat érinthet a kérdés, hogy fizetés nélküli szabadságon jár-e orvosi ellátás az embereknek? A NAV válasza szerint a biztosítási jogviszony ilyenkor szünetel, vagyis magának kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez havonta 7710 forint, amit a munkavállaló helyett akár a munkáltató is teljesíthet.
